Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Jovan Zmaj utca Jovan Jovanović Zmaj, a neves szerb költő és műfordító után kapta a nevét. Az utcában található a szabadkai Közegészségügyi Intézet épülete.
Jovan Jovanović Zmaj 1833. december 6-án született Újvidéken, előkelő nemesi családban. Szülővárosában folytatta gimnáziumi tanulmányait, és próbálkozott meg először az írással. A középiskola után édesapja kívánságára jogot tanult Pesten, majd Prágában és Bécsben. Felsőfokú tanulmányai alatt ismerkedett meg a magyar és a német irodalommal. Ezt követően egész életében írással, valamint irodalmi folyóiratok, politikai- és gyermeklapok szerkesztésével és kiadásával foglalkozott. Irodalmi munkássága mellett kiváló műfordító is volt. A XIX. századi magyar irodalom legnagyobb alkotásait fordította le szerb nyelvre. 1857-ben az ő fordításában jelent meg szerb nyelven Arany János Toldija. A Toldi után 1860-ban lefordította Petőfi Sándor János vitézét, 1870-ben Arany Toldi estéjét és 1878-ban Murány ostromát, 1890-ben pedig Madách Imre drámai költeményét Az ember tragédiáját. De számos kisebb magyar nyelvű költeményt is átültetett szerb nyelvre, többek között Arany A walesi bárdok című történelmi balladáját.
A XIX. században az utca még a Raktár utca nevet viselte, ugyanis ekkor a szabadkai Közegészségügyi Intézet épületének helyén a városi raktár és mértékhitelesítő állt. A századfordulón az utcát Jókai Mór után Jókai utcának nevezték át. Jókai Mór, a márciusi ifjak egyike, a magyar irodalom legnépszerűbb regényírója, akit a „nagy magyar mesemondónak” neveztek. Műveiben főként a reformkornak és az 1848/49-es forradalomnak és szabadságharcnak állított emléket. Hatvan esztendőre kiterjedő pályafutása alatt olyan művek fűződnek a nevéhez, mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Szegény gazdagok, Fekete gyémántok, Az arany ember vagy éppen az Erdély aranykora.
Az I. világháború végét követő impériumváltás után a Jókai utcát átnevezték Jovan Zmaj utcává. Az elnevezés a II. világháború után is megmaradt. 1962-ben a városi raktár és mértékhitelesítő helyén felépült a Közegészségügyi Intézet. Maga az intézmény, amely 1912-ben létesített két – vegyi és mikrobiológiai – laboratóriumból nőtte ki magát, a Városházáról költözött ide. Az épület előtti parkban 1965. október 10-én, a város felszabadulása alkalmából rendezett ünnepségek keretében leplezték le Louis Pasteur (1822–1895), a nagy francia tudósnak és Miloš Jovanović Batut (1847–1940), a belgrádi orvostudományi kar megalapítója és első dékánjának mellszobrát. Az elkövetkező évtizedekben az orvostudomány számos nemzetközi, hazai és szabadkai nagy alakjának mellszobrát állították fel itt. Így az idők során egy impozáns szoborpark alakult ki az intézet előtt. Sajnos ma már több mellszobor, illetve számos táblafelirat is hiányzik a talapzatokról.
Nyitókép: Az utcában található a szabadkai Közegészségügyi Intézet épülete / Patyi Szilárd
