A temeriniek évtizedek óta küzdenek a szennyvíz elvezetésének problémájával. A csaknem 30 ezer lakosú dél-bácskai városban ugyanis a mai napig emésztőgödrökben gyűlik össze a szennyvíz: a háztartások mellett egyes tömbházak és az ipari övezetek is ülepítőkkel oldják meg a problémát. Az évek során azonban telítődtek a föld alatti természetes vízelvezetők, így mára már a magas talajvíz is gondokat okoz. A több mint tíz évvel ezelőtt üzembe helyezett, kis kapacitású szennyvíztisztító pedig már annak idején is ideiglenes megoldásként épült – magyarázta Pásztor Róbert, a községi képviselő-testület elnöke.
A nyugati csatlakozás az egyik legfontosabb vezeték Temerinben (Fotó: Tóth D. Lívia)
– A helyi kommunális közvállalat nem létesít új kapcsolásokat a meglevő csatornahálózatra, a 2007-ben megépített szennyvíztisztító ugyanis nem bírná el a további terhelést. A 2400 felhasználó rákapcsolására alkalmas berendezést 2008-ban helyezték üzembe, a közintézmények és a tömbházak csatlakoztatásával pedig szinte azonnal elérte a teljesítőképességének határát.
A kis kapacitású, ülepítőkkel ellátott szennyvíztisztító az üzembe helyezése óta többször is a figyelem középpontjába került. Pár hónappal ezelőtt a sajtó heteken keresztül tudósított az állítólagos ökológiai katasztrófáról, amely a berendezés meghibásodása miatt már a Jegricska Természeti Parkot is fenyegeti. A községi vezetés szerint az egyoldalú cikkek nem fedték teljes mértékben a valóságot.
– A településtől több kilométerre fekvő Jegricska Természeti Park élővilága semmiképpen sem volt veszélyeztetve, ezt a Vajdaság Vizei Közvállalat és a független szervezetek szakembereinek a vizsgálatai is igazolták. Az történt, hogy homogén anyag hiányában a bomlasztó baktériumok egy rövid időre kivesztek, és az újabbak telepítése előtt a harmadik ülepítő csekély mértékben engedett. A szennyezés mértéke nem volt nagyobb, mint amekkorát egy átlagos emésztőből csordogáló szennyvíz okozhat. A problémát sikerült idejében orvosolni, így a kiáramló szennyvíz mennyisége – a híresztelésekkel ellentétben –, nem árasztott el területeket, a Jegricskáig pedig végképp nem juthatott el. Egyesek, sajnos, a közérdekeket figyelmen kívül hagyva, önös célok megvalósítására használták fel az esetet. A problémákat megpróbáljuk minél hatékonyabban orvosolni, lehetőségeinkhez mérten. Sohasem volt ugyanis titok, hogy Temerin harminc éve ökológiai bombán ül – mondta a községi képviselő-testület elnöke.
A talajvíz a csövek lefektetésénél is gondot okoz (Fotó: Tóth D. Lívia)
Pásztor Róbert szerint a mindenkori helyi vezetés már évtizedek óta próbálja megoldani a gondokat, ám a csatornahálózat lefektetésének és a megfelelő kapacitású szennyvíztisztító megépítésének költségei messze túlszárnyalják a helyi önkormányzat kereteit. A 170 négyzetkilométeres területen fekvő község szükségleteinek megfelelő teljes rendszer megvalósítása megközelíti a 30 millió eurót, a községi vezetés teljes költségvetése pedig évi szinten 8 millió euró – magyarázta a testület elnöke, aki szerint önerőből sohasem sikerülhetett volna megoldani a problémát.
EGYETLEN MEGOLDÁS: ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ
A községi vezetés 2017-ben kidolgozta a szükségleteknek megfelelő, 18 ezer felhasználót elbíró szennyvíztisztító tervrajzait. Az öt és fél millió dinár értékű projekttel tartományi és állami szinten is pályáztak az illetékesek. Ennek eredményeképpen 2018 októberében a helyi képviselők Goran Trivan környezetvédelmi miniszterrel tárgyaltak az új szennyvíztisztító kiépítésének lehetőségeiről, egy nappal később pedig a vajdasági és a szerbiai kormány együttes ülésén is megerősítették a prioritást élvező projektek megvalósulását: a tartományi forrásokból támogatott szenttamási, kishegyesi és topolyai berendezés mellett a temerini szennyvíztisztító költségeire köztársasági forrásokból irányoztak elő eszközöket. A határozatot több munkamegbeszélés követte, amelyek célja a projekt keretösszegének meghatározása volt – fejtette ki Pásztor Róbert.
– A község igényeit kielégítő, 18 ezer felhasználót elbíró szennyvíztisztító megépítésének értéke meghaladhatja a 420 millió dinárt. Nagy örömmel töltött el bennünket, amikor egy hónappal ezelőtt állami szinten is véglegesítették a projekt megvalósulását. A polgármester december 17-én aláírta a szerződést, ami szerint a környezetvédelmi- és a pénzügyminisztérium segítségével 360 millió dináros támogatáshoz jutottunk. Önrészként a helyi költségvetésből már korábban elkülönítettünk 100 millió dinárt, a munkálatok első fázisának megvalósítására előirányzott 120 millió dináros támogatás pedig december 26-án érkezett a községi büdzsébe.
Tóth D. Lívia felvétele
A képviselő-testület elnöke elmondta, hogy már januárban kiírják a közbeszerzési eljárást, a munkálatok megkezdését pedig tavaszra tervezik. A projekt szerint az új szennyvíztisztító 2022-ben kerülhet üzembe.
ÉPÜLŐ CSATORNAHÁLÓZAT
Temerinben a csatornahálózat kiépítése sem volt problémamentes. Évekig csak a város központjáig húzódott az a fővezeték, amely a Népfront utcán keresztül vezetett a telepi városrész keleti oldalán levő, kis kapacitású szennyvíztisztítóig. 2015-ben folytatták a fővezeték kiépítését, amellyel pár évvel ezelőtt elérték a községhez tartozó Járek végét.
2017 végén elkezdték az úgynevezett nyugati főcsatlakozás kiépítését is, amely több mint 45 millió dinárba került. A projektumot a Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság 20 millió dinárral támogatta. A hat kilométeres vezeték lefektetésénél óriási gondokat okozott a talajvíz, de végül sikerült elérni a legproblémásabb, 22-es lakónegyed bejáratát. Az idén déli irányban folytatják a nyugati fővezeték lefektetését – mondta Nikola Ember, Temerin alpolgármestere.
– Jelenleg is folynak a munkálatok a Rákóczi Ferenc utcában, a Petőfi Sándor utca sarkán pedig megépítjük a szivattyútelepet is. Ezzel befejeződik a nyugati fővezeték lefektetése. A szőregi fővezeték, valamint a járeki Október 23-a és Lázár cár utcák mellékágainak a tervei is kidolgozás alatt vannak. Így az új szennyvíztisztító megépítését a tervek szerint a csatornahálózat lefektetése üteme is követni tudja a következő években, a községi költségvetésből pedig továbbra is jelentős összegeket különítünk el erre a célra. Természetesen szeretnénk, ha gyorsabban haladhatnánk a másodlagos hálózat lefektetésével, így igyekszünk kihasználni a tartományi és állami szinten megjelenő pályázatokat is. Jelenleg egyszerre kell eszközöket biztosítanunk a szennyvíztisztító megépítésére és a csatornahálózat lefektetésére is, ami komoly pénzügyi kihívást jelent a község számára – hangsúlyozta az alpolgármester.
A temeriniek pedig ismét reménykednek… Abban, hogy az optimista tervek nemcsak megszületnek, hanem meg is valósulnak, és két év múlva élvezhetik egy olyan rendszer működését, amilyen jelenleg Vajdaságban csak Szabadkán, Zomborban és Verbászon van.
Belgrád Európa egyetlen fővárosa, amelynek nincs szennyvíztisztítója. Szerbiában jelenleg csak 37 városi és 130 ipari rendszer működik, amelyek többsége nem felel meg az uniós elvárásoknak. Az országban begyűjtött szennyvíz csupán 7,3 százaléka esik át biológiai kezelésen, vegyi tisztítást még ennél is kisebb arányban végeznek. A környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozó 27-es csatlakozási fejezet viszont előírja, hogy minden 2000 lakosnál többet számláló településnek rendelkeznie kell szennyvíztisztítóval. Az államnak tehát több mint 300 berendezést kell építenie és 10 400 kilométer csatornahálózatot lefektetnie, hogy eleget tegyen az uniós környezetvédelmi mércéknek. Mindezek értéke, becslések szerint, megközelíti az öt milliárd eurót.
