Porzik a határ, porba nem ajánlatos semmit sem elvetni (Tóth Péter felvétele)
Vidékünkön a mezőgazdasági termelők a csapadékhiány miatt aggódnak és egyben szüneteltetik a munkát, mondhatnánk úgy is, hogy „kényszerszabadságon” vannak. Nem lehet ugyanis a földet elmunkálni, és az egyéb teendőkkel is meg kell várni a csapadékosabb időszakot. Száraz földbe vetni ugyanis nem ajánlatos. Akár a napraforgó, akár pedig a kukorica, ha száraz talajba vetik, egyenetlenül fog kikelni.
A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják egyébként, hogy már április elején megkezdték a napraforgó vetését, a kukoricáét pedig április 15-e után. Az idén viszont nem tudni, mikor kezdődhet meg ez a munkálat. A csapadékra még várni kell. Az őszi kalászosok és a repce is megsínyli a csapadékhiányt. A kalászosok visszamaradtak a fejlődésben, és valószínűsíthető, hogy ennek nyomán idén már rekordtermésekre nem számíthatnak a gazdálkodók, sem a búza, sem pedig az árpa esetében.
A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy érdemes odafigyelni a gabonák esetében a gombabetegségekre. A száraz időjárás bizonyos gombafajták szaporodásához kedvező feltételeket teremt. Tomik Nimród, a topolyai községi tanács mezőgazdasági reszortfelelőse szerint, ami az olajrepcét illeti, az szintén szenved a csapadékhiány miatt. A termelők már túl voltak az első kezelésen, amikor az ormányosbogár ellen kellett permetezni. Most pedig a fénybogár veszélyeztetheti az ültetvényeket. A repce helyenként jól átvészelte a száraz telet, a fejlettebb állománynál már jól látható a virágkezdemény.
Ha elkészül a tervezett csatornarendszer, nagy területek válnak öntözhetőkké (Tóth Péter felvétele)
Az ősszel elvetett gabonafélék esetében nem történt meg a teljes bokrosodás, és a hosszan tartó szárazság miatt a gyökérzónában nincs már elegendő nedvesség a kellő mennyiségű tápanyag felszívásához. Az árpán megjelent a hálózatos levélfoltosság, ami szintén terméskiesést okozhat. A szakemberek a gyomok elleni vegyszerezést javasolják.
KEDVEZŐTLEN TRENDEK A JÓSZÁGPIACON
Ami a jószágpiacot illeti, Tomik Nimród elmondta, hogy a malac ára 210 dinár körül stabilizálódott. Kisebb ingadozásokkal körülbelül már egy éve ezen a szinten van, akárcsak a hízó ára. A hússertésekért 120–130 dinárt fizetnek, ami alacsonyabb a reális árnál. A tanácsos szerint a reális ár legalább 20 dinárral magasabb lenne ennél. Abban az esetben a tenyésztők is elégedettek lennének, így viszont nem azok.
Ami a szarvasmarhapiacot illeti, ott is gondok vannak. Több tenyésztőtől hallani, hogy csökkent a kereslet a vágójószág iránt. Míg korábban a jó minőségű húsmarhákért 2 euró 40 centet fizettek, az ár visszaesett 2.10 és 2.20 közé, és a kereslet is csökkent. Sokak szerint ez összefüggésben van a koszovói vámintézkedésekkel. Egyelőre azonban erről nincsenek pontosabb információk.
