A topolyai római katolikus plébánián ma fejeződő Kárpát-medencei ökumenikus találkozó keretében május 6-án, este a topolyai Sarlós Boldogasszony-templomban is bemutatták a Százgyökérű szív című összművészeti előadást, a Dóczy Péter által Sík Sándor műveiből összeállított és rendezett produkciót. Az előadásban a többi között Síknak Reményik Sándorhoz 1924-ben írt leveléből is elhangoztak részletek. Szövegünk címét ezen prózai alkotásból ,,kölcsönöztük”.
A budapesti, 2014. szeptember 20-ai ősbemutatóját követően, a Szabadkán még az elmúlt évben bemutatott, Magyarkanizsán pedig május 5-én játszott Százgyökérű szív Sík Sándor piarista szerzetes, tanár, a magyar cserkészet egyik alapítója, a magyar keresztény irodalom kiemelkedő alakja Keresztút című művére épül, prózai részek, kortárs zenei betétek és mozgásszínházi elemek felvonultatásával. Sík Sándor legszebb és legbensőségesebb költeményei ebben az előadásban tehát zenei köntösben jelenítődnek meg Dóczy Péter, Jónás Gabriella, Szemerédi Bernadett, Krulik Zoltán és Szathmáry Melinda közreműködésével. A produkció által hordozott legfontosabb üzenetként Dóczy Péter Sík Sándor hitvallását, programját jelölte meg. Lapunknak adott nyilatkozatában kifejtette: a leglényegesebb az volt számára, hogy egy olyan ember példáját hirdesse, vigye el a Kárpát-medence magyarlakta térségeibe és a jelenlegi magyar országhatáron belüli közösségekbe is, mint Sík Sándor, aki többek között:
– Önmaga fejlesztette magát magyarrá, és lett belőle már igen ifjan piarista szerzetes. Száz százalékig zsidó vérű ember volt, aki ezer százalékig magyar kultúrát és magyar identitást hordozott. Egy igen fontos mondata így hangzik: ,,A lényeg, hogy van valami magyarság, ami nem a fajiság, annál több és érzőbb!” Részben ezt szeretnénk közvetíteni a produkcióval, részben a keresztény szellemiséget is szeretnénk hordozni, egyfajta misszióban azokon a magyarlakta területeken, ahol már kisebbségben élnek a magyarok – fogalmazott Dóczy Péter, majd hangsúlyozta: a gyönyörű érzelmeket sugalló, a többek között Krisztus és a Szűzanya irányában megfogalmazott, továbbá az édesanyának a fia felé közvetített önvallomásokat tartalmazó előadásnak a mozgás is ugyanolyan fontos része, ugyanolyan ,,nyelve” ennek a kultúrának, mint például a zene.
– Rendhagyó módon ez az előadás nem úgy született, hogy egy kész forgatókönyvet kaptunk a kezünkbe – osztotta meg velünk Jónás Gabriella színművésznő, akit Dóczy Péter arra kért fel, hogy a Keresztútból készítsen egy rövidített változatot az összes stációt felvonultatva. Jónás Gabriella nagyon jól ismerte az alapművet, mivel annak teljes anyagát korábban CD-re mondta a budapesti Magyar Katolikus Rádióban.
– Először is próbáltam stációnként azokat a pontokat megtalálni, a lényeget kiemelni, amely a nézőt továbbviszi a történetben. A Keresztútban Sík Sándor a krisztusi keresztúton keresztül önmaga: a költő, az ember és önmagán keresztül mindnyájunk keresztútját írja le. A megválaszolatlan kérdéseinket, a botladozásainkat, az elbizonytalanodásainkat, a meneküléseinket – fejtette ki Jónás Gabriella.
