Dr. Gyulai Iván (Szabó Anikó)
– A Föld napja alkalmából, a környezeti problémák megvitatása céljából gyűltünk ma össze. Ennek ellenére előadásomban alig tértem ki a környezeti problémák részletezésére. Ehelyett arra mutattam rá, hogy a környezeti problémák okát a jelenlegi pénzrendszerünkben kell keresnünk. Ha a környezeti problémákat kívánjuk orvosolni, nem magukat a problémákat, hanem azok kialakulásának okát, a gyökereket kell kezelni – összegzett dr. Gyulai Iván az Arcus Környezetvédő Egyesület a Föld napja alkalmából szervezett összejövetelén megtartott előadása záró részében.
Az est vendégelőadója, a miskolci Ökológiai Intézet igazgatója mellett az összejövetelen bemutatkozott a röszkei Beretzk Péter Természetvédelmi Klub is.
Miklós Csongor, az Arcus alelnöke, sajtófelelőse köszöntőjében kiemelte: Gyulai úrnak a fenntartható fejlődés kérdésköréről szóló előadása számos új ismeretanyag befogadását teszi lehetővé, már csak azért is, mert országunkban az ökológiai intézet intézményformája ismeretlen.
Gyulai előadásának első részében tényszerűen ismertette a világban fennálló globális gondokat, majd a mai kor válsághelyzete négy rétegének részletes megvilágítása következett. A gazdasági válság mellett a természeti erőforrás-tartalék hiányából következő válságon, a társadalmi polarizáció, a jövedelmi különbségekből következő válságon át az erkölcsi válság jelenlétére és jellemzőire hívta fel a figyelmet.
Hangsúlyozta: a mai gazdasági válság abban is különbözik az eddigi válságoktól, hogy a további gazdasági növekedéshez már nem rendelkezünk elegendő természeti erőforrás-tartalékkal. Lényegesen több természeti erőforrást fogyasztunk el, mint amennyi a rendelkezésünkre áll. Míg 1987-ig az emberiség bolygónk ökológiai kapacitásain belül élt, ma 1,3 bolygót veszünk igénybe. Rávilágított: a környezet és a fejlődés minden kérdése összefügg egymással, a környezeti problémákat a fejlődés hozza létre, így azokat a fejlődéstől elszigetelten nem lehet kezelni. A fenntartható fejlődés egy viszonyrendszer, kultúra, szögezte le, emberek, társadalmak közötti és a környezetünkkel való viszony. Olyan kapcsolatrendszer, amely nem hoz létre társadalmi és környezeti problémákat. A kutató a jelenleg alkalmazott környezetvédelemben létező tévutak ismertetésére is kitért. Az érvényben levő paradigma, mely szerint a fejlődés célja a gazdasági növekedés, a pénzszerzés, hiányosságaira rámutatva kiemelte: a társadalmi és környezeti problémákat éppen a rosszul működő gazdaság állítja elő. Egy új paradigma szerint azonban a cél a fenntartható társadalom megvalósítása. Az utóbbi folyamatban a gazdaságnak fontos eszközként, a környezetnek pedig feltételként kell szerepelnie.
Az előadás során felsorolt négy válságtípus közös gócaként Gyulai a pénz intézményrendszerét nevezte meg. Kifejtette, hogy a pénz kamatozó természete miatt alakulnak ki a gazdasági válságok, a háborúk, hiperinflációk. A kamatnak a társadalmi polarizációhoz, a környezeti válsághoz fűződő kapcsolatára is kitért, majd a gazdasági válságoktól és szociális polarizációtól mentes gazdaság alapjának, az ún. szabad pénznek a jellemzőit ismertette meg közönségével.
