A gyöngybagoly fokozottan védett madár hazánkban, és főként rágcsálókból álló étrendjével úgymond elég sok „hasznot termel” az embernek. Topolyán az Arcus Környezetvédelmi Egyesület vette védelmébe ezt madárfajt, 2008 óta fut az egyesület gyöngybagoly-védelmi projektuma. Sihelnik Józsefet, az egyesület titkárát és ornitológia szakcsoportjának vezetőjét a projektumról kérdeztük:
– A program beindításakor azt vállaltuk fel, hogy felmérjük Topolya és Kishegyes községek gyöngybagoly állományát és az itt található potenciális fészekrakó helyeket. Ez megtörtént, majd a felmérést követően költőládákat helyeztünk ki azokban az épületekben, ahol köpetekre bukkantunk. A ládákat úgy alakítottuk ki, hogy illeszkedjenek az épületekhez, ahol elhelyeztük őket, természetesen a tulajdonos engedélyével. Megemlíteném, hogy létezik külső és belső költőláda. Mindkettőt az épületen belül helyezzük el, de az elsőnél a bagoly kívülről csak a ládába tud bejutni, a másodiknál viszont magába az épületbe is.
– Idáig hány ládát helyeztek ki, és hányat fognak a pályázatnak köszönhetően?
– Önerőből összesen hét ládát sikerült kihelyeznünk, ezekből kettőben már költöttek is. A pályázatnak köszönhetően további 15 ládát tudunk elkészíteni és kihelyezni. Ebből jutni fog a két községen kívülre is, mert a felmérésünk alapján nincs szükség ennyire. Egyébként is terveztük, hogy a gyöngybagoly-védelmi projektumunkat kiterjesszük más községek területére. A pályázaton nyert pénzből eszközöket is vásároltunk a ládák elkészítéséhez, felhelyezéséhez és későbbi karbantartásához. Ezeket a szerszámokat másra is fel tudjuk használni, például odúk készítésére.
– A gyöngybagoly ugyebár védett madár?
– Már 2009 előtt is védettnek számítottak, de az új törvény, amely ebben az évben született, fokozottan védett kategóriába sorolta mind a tíz bagolyfajtát, amelyek megtalálhatók hazánk területén. Topolya környékén idáig 6 bagolyfajt figyeltünk meg.
– A gyöngybagoly hasznos madár az ember szempontjából, ugyanis főként rágcsálókkal táplálkozik.
– Igen, egy költési időszak alatt egy bagolycsalád, ami két felnőtt madarat és átlagban 5 fiókát jelent, 950–1000 rágcsálót és cickányt fogyaszt el. Abszolút haszonnak a rágcsálók elpusztítását tekinthetjük, ez az étrendjük 75 százalékát teszi ki.
– Vannak más hasonló projektumaik is?
– Volt egy korábbi programunk az odúlakó énekesmadarakra vonatkozóan, néhány éve 95 odút helyeztünk ki. Ezeknek fele eltűnt, a meglévők pedig rászorulnak egy alapos újításra. A pályázaton nyert szerszámokat erre a célra is fel fogjuk használni. Nem madárvédelmi program, de nagy jelentősége van az ifjúsággal való foglalkozásnak. Ezt az iskolai oktatással párhuzamosan szeretnénk megvalósítani, heti egy-két órában. Az oktató-nevelő célon túl a fiatalokat szeretnénk bevonni az egyesület igen széleskörű munkájába is.
