A 614 augusztusától 911 szeptemberéig nyilvántartott, csaknem három évszázados középkori történelmünk csupán fiktív?
Többek között erről a kérdéskörről kaphattak tartalmas, sokrétű felvilágosítást azok, akik jelen voltak a topolyai Művelődési Ház kiállítási termében megrendezésre kerülő Múzeumi esték sorozat e heti előadásán, ahol a vendég, Ricz Péter régész, a szabadkai Városi Múzeum szakmunkatársa Fantomkorszak címmel tartotta meg értekezését.
Ricz Péter előadás közben (Szabó Anikó)
Előadásának középpontjában az 1990-es évek elején, német matematikusok által felállított fantomkorszak-elmélet állt, mely szerint háromszáz év, vagyis a 600-as és a 900-as évek közötti három évszázad időszaka hiányzik történelmünkből. Az elmélet szerint az ún. fantomkorszak, vagyis a háromszáz évet felölelő fiktív időszak, VII. Konstantin bizánci uralkodó lépésének, mesterséges beavatkozásának következtében került be történelemírásunkba. Ricz Péter előadásában említést tett Heribert Illig matematikus személyéről és munkásságáról, aki elsőként és a legnagyobb lendülettel vetette bele magát az elméletben megfogalmazottak népszerűsítésébe, rajta kívül Uwe Topper és Klaus Weissgerber munkásságának irányvonalait is felvázolta. Kifejtette, mennyiben érint bennünket, magyarokat és történelmünket a fantomkorszak feltételezett ténye, összevetette a hagyományos avar történelemben leszögezetteket Weissgerber avar történeti fejtegetésivel, kitért László Gyula kettős honfoglalás-elméletének tanulságaira, a Topolyán, valamint környékén az 1970-es években régésztársival folytatott ásatások során feltárt avar kori temetőkben szerzett tapasztalataira.
Vajon az avarok egyáltalán avarok voltak-e, vagy a honfoglaló magyarokat keverjük össze velük? Ha a fantomelméletbe foglaltakat elfogadjuk, annak következtében azt is el kellene ismernünk, hogy az avar, mint nép talán nem is létezett, hogy már a 600-as évek elején, a korai avarkorban magyarok lakták ezt a területet is. A fentebb jegyzett, és más hasonlóan izgalmas témakörök kerültek körvonalazásra és megvilágításra az összejövetel folyamán. Mint azt az előadó hangsúlyozta: a fantomkorszakkal kapcsolatos elméletet a történészek mereven elutasították. Magyarországon például egyetlen történész sem vállalta fel, hogy akárcsak komolyabban is vitába bocsátkozzon az abban megfogalmazott állításokkal. A régésztársadalom képviselői megkísérelték a dialógust. Bár szinte kivétel nélkül a régészek is elvetik az elmélet létjogosultságát, Ricz a maga részéről egyáltalán nem ezt teszi. Mindemellett azonban aláhúzta: teljes mértékben elfogadni sem tudja. Gyakorló régészként úgy véli, háromszáz év beiktatása a történelembe túlságosan sok, szinte képtelenségnek hat. Véleménye szerint a reális időszak nem haladhatná meg az egy évszázadot. A jövő régész generációjára is vár, hogy a kilencedik századot, amelyek Ricz szavaival élve ,,kilógnak a történelmi sorból”, újraértelmezzék, megvilágítsák.
