Az utóbbi napokban a közép-bácskai szántóföldekre átlag több mint 60 liter csapadék hullott négyzetméterenként. Ez azt eredményezte, hogy az ősszel elvetett növénykultúrák viszonylag jó állapotban vannak. Aki jó időben és megfelelő mennyiségben szórta ki a fejtrágyát, az most elégedett lehet a hatásaival. A tavaszi növénykultúrák, kapásnövények vetésére készülnek a gazdálkodók, de meg kell várni a csapadékos időszak végét. Korábban sokan azt ajánlották, hogy a napraforgó és a kukorica vetését lehetőség szerint akár már márciusban meg kell kezdeni, de általában az az elsődleges szempont, hogy a talaj hőmérséklete a kukorica esetében elérje a 10 fokot, a napraforgónál pedig legalább a 8-10 fokot. A szakemberek szerint a kukorica-vetőmagot minél előbb ajánlott a földbe juttatni. Ha a talaj felmelegedett, kellően kiszáradt és teherbíró, a hőmérséklete pedig elérte a 8-10 fokot, akkor rendes körülmények között április elejétől május közepéig elvégezhető a vetés. A napraforgó vetési ideje szintén az éghajlati viszonyoktól és a fajtától függ. Általában a napraforgót is akkor érdemes elvetni, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 8-12 fokot. A mag elvetése előtt ajánlott ellenőrizni a talaj hőmérsékletét, mivel a túl hideg talaj nem kedvez a növények fejlődésének. A kukorica sárgulását okozhatja a hideg idő, a fagy pedig károsíthatja a növényeket. A vetési időt a helyi éghajlati viszonyoknak megfelelően kell meghatározni. A tél végi fagy után érdemes elkezdeni a vetést. A különböző kukorica- és napraforgófajták, valamint hibridek eltérő időpontban virágzanak és érnek be. A vetési időpont meghatározásakor figyelembe kell venni ezeket a jellemzőket is, ezért nem lehet univerzális ajánlást megfogalmazni. Az elővetemények hatását is érdemes figyelembe venni. A megfelelő időpontban végzett vetés elengedhetetlen az egészséges növények növekedéséhez, fejlődéséhez és végül a hozamhoz.
Branko Dudić, a topolyai Bácska Földműves-szövetkezet igazgatója elmondta, hogy az árpa és a búza a körülményekhez képest szépen fejlett, akárcsak a káposztarepce. A gabonafélék esetében oda kell figyelni a gombabetegségekre. Az árpa gombás eredetű betegségei között megtaláljuk az üszögbetegségeket, a lisztharmatot, a szártőbetegségeket, a levélfoltosság-okozókat és a rozsdagombákat. A hálós levélfoltosság komoly gondokat okozhat, megelőzésére vegyszeres kezelés ajánlott. Ebben az időszakban a búza és az árpa esetében is fel kell venni a küzdelmet a gyomok ellen. A káposztarepcénél a gyomnövények mellett a kártevő rovarokra is oda kell figyelni. A napokban hullott csapadék miatt még nem lehet megfelelően előkészíteni a talaj felső rétegét. A vetési időszak jó kiválasztása, a talaj megfelelő előkészítése, a tápanyagellátási stratégiák kialakítása és a vetés utáni gondozás kritikus szerepet játszik abban, hogy a termés minőségi és mennyiségi szempontból is kielégítő legyen. A trágyázás tervezésénél a szerves trágya, illetve a mesterséges műtrágya esetleges mellékhatásait is figyelembe kell venni. A szerves trágya alkalmazása ajánlott, ugyanis hozzájárul a talaj mikrobiológiai aktivitásának növeléséhez, ami hosszú távon javíthatja a talaj minőségét. Kiemelt figyelmet kell fordítani a nitrogén, foszfor és kálium arányára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kezdeti növekedési fázisban a nitrogénalapú műtrágyák használata növeli a csírázás esélyét, a túladagolás viszont betegségek kialakulását segítheti elő. A szövetkezet azok számára, akik szerződést kötnek, a ciklus végén átadandó termény terhére fémzárolt vetőmagot, műtrágyát és növényvédő szereket biztosít.
Nyitókép: A tavaszi növénykultúrák, kapásnövények vetésére készülnek a gazdálkodók, ha az időjárás engedi (Tóth Péter)
