Topolya és Kishegyes között egy ideje már legfeljebb 60 kilométeres óránkénti sebességgel lehet közlekedni.
Kishegyes és Topolya között jelenleg legfeljebb 60 kilométeres óránkénti sebesség a megengedett (Tóth Péter felvétele)
Vannak olyan szakaszok is, ahol a korlátozás még ennél is lassúbb haladást ír elő. Ez viszonylag új fejlemény, és ez lehet az oka, hogy sokan a napokban kirakott új közlekedési jeleket figyelmen kívül hagyják. A közösségi oldalon olvasható beszámolók szerint sajnos ez több esetben pénzbüntetéssel járt, ugyanis a közlekedési rendőrök intenzíven ellenőrzik a forgalmat. Topolya déli és Kishegyes északi kijáratánál is tábla figyelmeztet, amit azonban sokan hagynak figyelmen kívül. Az is bonyodalmakat okoz, hogy néhányan betartják a korlátozást és lassan araszolnak, mások viszont gyorsabb tempóban megpróbálják kerülgetni az előírás szerint haladó járműveket.
Az M-22-es, egykor sokkal forgalmasabb, de máig is jól frekventált út, Topolya és Kishegyes közötti szakasza valóban nincs jó állapotban. Sokan érvelnek azonban úgy, hogy ennél sokkal rosszabb útszakaszok is vannak országszerte, ahol viszont nincs ilyen szigorú korlátozás.
Az egymás mellé öntött betonkockákból megépített út a Putevi Srbije – Szerbia Útjai Közvállalat hatáskörébe tartozik. A korlátozást pedig állítólag azért vezették be, mert az illetékes felügyeleti szervek megállapították, hogy az útszakasz jelenlegi állapota nem felel meg teljes egészében az előírásoknak. Csak remélni tudjuk, hogy a szakértők jól felmérték a helyzetet, szem előtt tartva a közlekedők biztonságát.
A szóban forgó útszakasz közel 90 évvel ezelőtt betonból épült. Ennek tudatában mondhatjuk, hogy a korához képest kiváló állapotban van. Nem ritka, hogy az ezredforduló után kiépített új útszakaszok is erre a szintre amortizálódtak.
Kilenc évtizeddel ezelőtt a Topolyát Kishegyessel összekötő rész a Budapestet Újvidékkel és Belgráddal összekötő nemzetközi út része volt. Annak idején betonlapokat öntöttek ki, melyek között a meghagyott néhány centiméteres rést szurokkal öntötték be. A hideg hatására összehúzódik, ha felmelegszik, tágul. A szurok viszont az ebből eredő mozgásokat amortizálta. Régebben ezt a réteget rendszeresen meg is újították. Az út, ha mára már nem is a régi, kibírta azt az intenzív forgalmat is, mely abban az időben bonyolódott, amikor még nem épült meg a Horgost Belgráddal összekötő autópálya. A 70-es, 80-as években Nyugat- és Közép-Európából itt haladt át a forgalom a balkáni országok, illetve a közel-kelet irányában és fordítva. Abban az időben az úton nagyon sok külföldi kocsi, köztük számos teherszállító haladt át.
A felüljáró teherbírását vas alátámasztással erősítették meg (Tóth Péter felvétele)
A vasúti síneket egy felüljáróval szelték át. Ez a helyiek által csak „nagyhídnak” nevezett felüljáró is nagyon rossz állapotban van. Évek óta téma, hogy újat építenek. A tervet még 2014-ben közszemlére bocsájtották, de azóta nem történt semmi. A Budapest–Belgrád vasútvonal felújításának keretében remélhetőleg valóban sor is kerül majd rá.
Az út és a híd is még a berlini olimpiára készült az 1930-as években. Az illetékesek a hídról már évtizedekkel ezelőtt megállapították, hogy szükséges felújítani. A több millió eurós beruházásra azonban eddig nem volt pénz. A felüljáró teherbírását vas alátámasztással erősítették meg. Ez azonban nem jelenthet hosszú távú megoldást.
