Szent Száva-díjjal tüntették ki a napokban Belgrádban dr. Pósa Attilát, a topolyai Mezőgazdasági Iskola szaktanárát. A hivatalos indoklás szerint a kitüntetett 2019-ben jelentősen hozzájárult a szerbiai oktatás és nevelés fejlesztéséhez.
A fiatal tanárról néhány percnyi beszélgetés után az embernek van egy olyan benyomása, hogy a 21. század nagybetűs pedagógusával beszélget, és hogy a minisztérium nem is adhatta volna jobb kezekbe ezt a díjat, melyet egyébként csak akadémikusok, kutatók, újítók, kiemelkedő szakemberek kaphatnak meg.
Pósa doktor elmondta, hogy egyetért a Belgrádi Közgazdasági Kar egyik professzorának kijelentésével, miszerint az oktatásban a bérezést meg kellene fordítani olyan szempontból, hogy nem az egyetemi tanároknak kellene a legmagasabb bért adni, hanem azoknak, akik a legkisebbeket indítják el a tudomány rögös útjain.
A díjazott köszönetet mondott egykori pedagógusainak, mert úgy véli, minden a kezdeteken múlik. Ha a diákot az első tanító nénije megfelelően felkészíti az élet kihívásaira, akkor a továbbiakban nem lesz problémája egészen az egyetemig. Viszont, ha ezt nem teszi meg, akkor hiába a színvonalas felsőfokú oktatási rendszer is. Azt is elmondta, hogy manapság élete végéig tanulnia kell az embernek: ez egyaránt érvényes a pedagógusokra, de mindenkire. Úgy tekint erre mint jutalomra, ami egyben motiváció is az ember életében. A díjra is úgy tekint, hogy a jövőben ez meg kell, hogy határozza tevékenységét és egyben viselkedését is. Külön kiemelte és szerényen megjegyezte, hogy a topolyai Mezőgazdasági Iskolában az elért eredmények valójában egy csapat munkájának köszönhetően valósulnak meg. Ma már minden probléma megoldásánál fontos a multidiszciplináris megközelítés. Ezt egyrészt a sokoldalú műveltség hozhatja, másrészt, ha csapatmunkáról van szó és a különböző profilú szakemberek tudása kiegészíti egymást, így más dimenziókból tudják megközelíteni a problémákat. Szerényen megjegyezte azt is, hogy az iskola tanárai közül szerinte bárki megérdemelte volna ezt az elismerést. Az új módszereket is úgy dolgozták ki, hogy azok valójában csapatmunka eredményei. A gyakorlati felhasználásban jegyzet eredmények pedig egyértelműen mutatják, hogy ez valóban mennyire hatékony tud lenni. Ez az oka annak, hogy a Szerbiában működő többi középiskola is szeretné minél előbb átvenni és alkalmazni az említett módszereket. A nagy múltú topolyai Mezőgazdasági Iskolában ugyanis innovatív oktatási módszereket alkalmaznak, látható eredményekkel. A diákokat online tesztekkel készítik fel.
A dr. Pósa és tanártársai által kidolgozott módszert a többi mezőgazdasági középiskola is át szeretné venni már ebben az évben, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy ösztönzőleg hat a tanulókra az, hogy folyamatosan készülhetnek. Ennek köszönhetően egy év alatt két osztályzattal emelkedett az évzáró tesztek eredménye. A középiskolákban a nagyérettségi felváltja az egyetemi felvételi vizsgát, és erre is fel kell készíteni a tanulókat. A Mezőgazdasági Iskolában a tanárok folyamatosan képezik magukat, és a másoknál már bevált, illetve saját tapasztalatok alapján kifejlesztett módszereket és újdonságokat beépítik az oktatásba. Nem tiltják az iskolában az okostelefonok használatát, hanem olyan módszereket alkalmaznak, hogy ezek használata hasznosan beépüljön a mindennapi gyakorlatba.
A díjazott elmondta, hogy ő maga is a topolyai Mezőgazdasági Iskolában az állategészségügyi szakán végzett egykor, majd a belgrádi Állatorvosi Egyetemen szerzett diplomát. Az iskolában még nemrég a „katedra” másik oldalán ült, így egészen frissen emlékszik arra, hogy diákfejjel mit tartott jónak, és mit változtatott volna az oktatásban. Tanári mivoltára hivatásként tekint, és láthatóan szereti is, holott anyagilag valószínűleg jobban járna gyakorló állatorvosként. Elmondta, hogy az iskola tangazdaságán a gyakorlati oktatás keretében nemcsak háziállatok, de vadállatok is rendelkezésre állnak, jó az együttműködésük a palicsi és a fővárosi állatkerttel is, és már a tangazdaságon is egy kisebb állatkertet sikerült létrehozni. A díjazott pedagógusról valószínűleg még sokat hallunk a jövőben, és bízhatunk abban, hogy mind több, hozzá hasonló világszemlélettel megáldott Tanár gondoskodik majd arról, hogy utódaink jól felkészüljenek az élet kihívásaira.