Törökkanizsa határában, az Oroszlámosra vezető 111-es út két oldalán 530 hektáron (263 hektár volt víz alatt) működött egy halastó, mígnem tavaly tavasszal a terület tulajdonosa, a Matijević húsüzem gazdája lecsapolta és kiszárította, nemrég pedig fel is gyújtották.
Üszkös nádcsonkok maradtak a nádas helyén (Gergely Árpád felvétele)
December utolsó napjaiban napokon át égett a halastavat körülvevő, helyenként az ötven métert is meghaladó nádrengeteg. A törökkanizsai tűzoltók kivonultak ugyan a helyszínre, de nem sokat tehettek a gyorsan terjedő, égbetörő lángokkal. A tűz martalékává vált több tíz hektár nádas, amely értékes szigetelőanyagnak számít az építőiparban. A nád felgyújtása a legrosszabb, ami történhetett egy nádassal, sem a természet, sem az ember nem látja hasznát.
A tórendszer tavaszi lecsapolása után százával pusztultak el az élőhely nélkül maradt vízi állatok, kétéltűek, hüllők, és a korábban nádban költő gémeknek, vadkacsáknak, szárcsáknak stb. is megszűnt az élőhelyük.
A halastavat megvásárló, majd tönkretevő Matijević húsüzem nemcsak az állatvilágnak okozott súlyos károkat, hanem Törökkanizsa gazdaságának is. A haltenyésztés beszüntetésével tucatnyi munkahely szűnt meg.
A tó teljes kiszárítása miatt okozott súlyos környezetkárosítás alapos gyanúja miatt Nagykikindán jelenleg is folyik a tulajdonos ellen a bírósági eljárás. Fokozottan védett, már leköltött madarak fészkelését hiúsították meg a tó teljes kiszárításával, ahelyett hogy vártak volna néhány hetet, amíg a madarak befejezik a költést, és utána ráértek volna kiszárítani a tavat, ha már úgysem használják semmire. A halastó helyén, a szerves anyagokkal teli iszapon hamar gyökeret vert a parti fűz, amelynek ujjnyi vastag hajtásai sűrűn benőtték a medret.
A gyújtogatással, a nádas felperzselésével minden bizonnyal azt szerették volna elérni, hogy a kefesűrű fűzfahajtások is elégjenek, de a nyers, levél nélküli fűzvesszőkre nem tudtak átterjedni a lángok. A fűzhajtásokból rövid időn belül valódi fűzbokorerdő alakul ki a mederben, amit már nagyon nehéz lesz kiirtani, még ha újra el is árasztják a területet.
A tavon és környékén egy év leforgása alatt történt beavatkozásokból és azok nem várt következményeiből egyértelműen kiviláglik, hogy a tulajdonos nem tud mit kezdeni a több száz hektár tómederrel, amelyet mezőgazdasági művelés alá szerettek volna vonni, de a halastóból szántófölddé való átminősítéshez nem járult hozzá a Tartományi Természetvédelmi Intézet. A halastóért mindenesetre kár, mivel a több száz hektáros vízfelület gazdagította a Tisza mente élővilágát, és pozitív hatással volt az egyre szárazabb, egyre melegebb éghajlatú vidékünk mikroklímájára.
