2024. július 17., szerda

Félünk a csövesektől(?)

(Archív - Dávid Csilla felvétele)

A sokat ígérő, egyre jobban kifejezésre jutó tranzíciós változásokból kifolyólag egyre többen veszítik el lakásukat, munkahelyüket, azok, akik nem tudják feltalálni magukat, vagy nem akarnak, szégyellnek segítséget kérni, az utcára kerülnek.

Az újvidéki csövesek a futaki befogadóközpontban találhatnak menedéket, ennek a szociális létesítménynek azonban igencsak korlátozottak a kapacitásai, legfeljebb 30 hajléktalan személy számára biztosíthatnak szállást. Szinte minden pillanatban mindegyik ágy foglalt, az önkormányzatnak módjában állna ugyan új befogadóközpontokat nyitni, ám az újvidéki polgárok önző és intoleráns viselkedése ezt nem teszi lehetővé. A lakók egyik környéken sem akarják, hogy otthonaikhoz közel csöves-befogadóházat működtessenek, úgy vélik, hogy ez közvetlen gondokat okozna, veszélyt jelentene. Az általános nézet ugyanis arról szól, hogy a csövesek nem dolgoznak, senkijük sincs, ebből kifolyólag nincs mit veszíteniük, a túlélés érdekében hajlandóak bármire, sokan közülük alkoholisták, beszámíthatósági szintjük csökkentett.

Az újvidéki önkormányzat népjóléti illetékese a Blic napilapnak elmondta, hogy az újvidékiek megértőkészségének hiánya már korábban is akadályokat gördített bizonyos népjóléti jellegű elképzelések elé, mindenki azt akarja, hogy a város oldja meg a hajléktalanok problémáját, de a megoldás valaki mást érintsen; ne az én utcában építsetek befogadóközpontot! Az almási városnegyed lakói néhány évvel ezelőtt megakadályozták a városi illetékeseket abban, hogy a környéken függőségi betegségekben szenvedők számára nyissanak rendelőt, nem akartak drogosokat látni a környékükön. Hasonló a helyzet a Felszabadulás sugárút egyik toronyépületének földszintjén megnyitott, utcán lézengő gyermekeket befogadó menhellyel kapcsolatban is, a környék lakóinak nem tetszik, hogy az épületek körül egyre több a roma gyerek, idősebbeket is vonz a hely, gyakran kéregetnek. Az önkormányzat illetékesei szerint a legnagyobb gondot az előítéletek jelentik. Az újvidékiek legtöbbször még a szellemi fogyatékosokra, de még a mozgáskorlátozottakra is ferde szemmel tekintenek, nemrégiben csak nagyon nehezen találtak olyan helyiséget, amelybe rokkantakat helyezhettek el.

A tervezett hajléktalan-befogadóhely két helyiségből áll majd, női és férfi hálószobából, az sem lenne baj, ha valahol a külvárosban rendeznék be; ebben az esetben az önkormányzat megszervezné a hajléktalanok fuvarozását. Már hónapok óta keresik a megfelelő helyiséget, az illetékesek nem biztosak abban, hogy a tél beálltáig megnyílhat az új központ. Az I. Péter király sugárúton működő befogadóközpont csak napközi ellátást (tea, meleg étel, fürdés) biztosít az újvidéki csövesek számára, az éjszakákat ezen a télen is a szabadban kell majd tölteniük...