Budiszavának majdnem ötezer lakosa van, harminc százalékuk magyar ajkú. A közművesítés gondjai azonban nem csupán őket érintik, hanem az egész falut, ezért minden egyes felmerülő bajt közösen próbálnak orvosolni. Mindezt Kiss Gyula, a helyi közösség tanácsának fiatal elnöke igyekszik koordinálni. Minden bizonnyal nem rosszul, mert akkor nem töltené már második mandátumát ezen a poszton. Budiszava kommunális gondjairól vele beszélgettünk.
Kiss Gyula: Szennyvízcsatornája lesz a falunak
Ha egy jegyzéket készítene, mi kerülne az első helyre a közművesítési problémák közül?
– Minden évben készítünk ilyen jegyzéket, megfogalmazzuk terveinket, és átadjuk azokat az Újvidéki Építészeti Intézetnek (ZIG). A lista, amit átadunk, mindig körülbelül húsz tételből áll. Ez egy kicsit megszédíti az intézet dolgozóit, de érvekkel mindig meg tudjuk alá tudjuk támasztani, hogy mindaz, amit felsoroltunk, valóban kell a falunak. Ezen a listán évek óta az első helyen áll a szennyvízelvezető hálózat. Annak kiépítése. Már tíz-tizenegy éve ez a prioritás, ennél fontosabb beruházást nem igénylünk. Ez egy hatalmas befektetés. Ha az eddigi összes beruházást, ami Budiszaván megvalósult, a víz- és villanyhálózattól a gázvezetékek lefektetéséig, a telefonhálózat bővítéséig, egy zsákba raknánk, akkor kapnánk meg a szennyvízelvezető hálózat költségeit.
Tíz év alatt nem készülhetett volna el a csatorna?
– A hálózat kiépítését a szomszédos Káty faluval együtt terveztük el, még akkor, amikor ott a radikálisok voltak hatalmon. Budiszava helyi közösségének tanácsa a Tartományi Nagyberuházási Alapnál pályázott. Már akkor elkezdtük a terveket készíteni. Jelenleg ott tartunk, hogy a falu hálózatának tervei készek, elkészült az összekötő csatornahálózat terve is, az úgynevezett kollektor vagy primáris hálózat. A tervek szerint most ősszel kellett volna elkezdeni az összekötő csatorna kiépítését, de pénzhiány miatt elhalasztották azt a jövő tavaszra. Kátyon elkészült ez a főcsatorna, amely a falu teljes hosszában húzódik Budiszava határáig. Erre a nagyméretű csatornára kell rácsatlakoznunk. Kátyon elkészült a fővezeték, de ők még nem tervezték meg a mellékvezetékek hálózatát. Mi ezt megtettük. A Tartományi Nagyberuházási Alap magára vállalta ennek a projektumnak a támogatását. Pénzről ebben a szerződésben nincs szó, de az alap vezetőivel való beszélgetéseink során megtudtuk, hogy 180–200 millió dinárral támogatják majd ezt a projektumot, amelyet, ismétlem, Káty faluval közösen igyekszünk megvalósítani. Ebből a pénzből eddig mintegy 40 millió dinár folyt be, amiből a kátyi fővezetéket építették.
Nézzék, nincsen többé szemét, csak ebben, a hátam mögötti kis kosárban
Tavasszal elkezdik a budiszavai fővezeték építését is, de ebből még nem lesz rendszer...
– Miután elkészül a fővezeték, a mellékvezetékek elkészítése már gyorsabban haladhat. Különösen akkor, ha ezt a lakosok is anyagilag támogatják, mondjuk helyi járulék formájában vagy más formában. De erről majd egy lakossági fórumon fogunk beszélgetni. Ez a hálózat nagyon gyorsan, mintegy másfél év alatt megépülhet. Hatalmas beruházás mindez, és tudom azt is, hogy az emberek türelmetlenek, amit meg is értek, mert a rengeteg ígérgetés, a tervek változtatásával való magyarázkodás elbizonytalanítja őket.
Miben változtak a tervek?
– A két falu szennyvizét az elsődleges tervek szerint a kátyi határba engedték volna, átszűrve egy helyi szennyvíztisztítón. Ebben a projektumban is részt vettem. Budapesten egy hasonló tisztítót néztünk meg, majd alá is írta a város és a budapesti vállalat a szerződést. Sajnos az a mai napig nem került ki a fiókból, és ez is hátráltatta kissé a munkálatokat. A terv abban a részben változott, hogy nem egy helyi tisztítót építenek, hanem az összes szennyvizet elvezetik Újvidékre, ahol majd egy nagy tisztító épül. Az újvidéki fővezetékig nincsen nagy táv, az autópálya melletti ipari zónában ugyanis már létezik, erre kapcsolódnánk rá mi is. Káty és Újvidék között ezt a fővezetéket szintén a tavasszal kezdik építeni.
Hamarosan ez az ember is a körforgalomba lesz kénytelen belekerékpározni
Mennyibe kerül a fővezeték kiépítése, és mikorra várható a teljes csatornahálózat elkészítése?
– A budiszavai kollektor tervezése és építése a különböző szivattyúkkal együtt a kátyi fővezetékig 40 millió dinár lesz. A hálózat, a több mint tíz kilométeres hossza miatt, többe kerül. A tervek megvannak, ezt már nem számolom tételnek. A kivitelező méterenként szabja meg az árat, de tárgyalás erről nem volt, azért, mert még nincs meg a fővezeték. Ahhoz, hogy az egész rendszer elkészüljön, körülbelül két-három év kell. Attól függetlenül, hogy az újvidéki tisztító megépül-e vagy sem. A törvény értelmében új szennyvízcsatornát nem lehet építeni mindaddig, amíg a tisztító nem épül meg, de a meglévő hálózatot szabad bővíteni. Mi ezt tesszük. A már meglévő újvidéki hálózatot bővítjük.
A lista második helyét milyen beruházás foglalja el?
– Itt több mindent említhetek. Például az alacsonyan fekvő Dózsa György utca talajvizének elvezetését. Ezt a munkát egy ember akadályozza. A talajvizet ugyanis csatornarendszerrel, a föld alatt a közeli csatornába vezetnénk, ezért több termőföldet meg kell bolygatni. Minden gazda belegyezését adta, hogy termőföldje alá helyezzék el a csövet, egy azonban makacskodik. Pedig a szerződés a munkálatok miatt esedékes terméskiesést is szabályozza, a város pedig megtéríti a kárt a tulajdonosoknak. Mellesleg a cső a földben lenne, a földet pedig ugyanolyon rétegekben helyeznék vissza, ahogyan kiásták. Így sértetlen marad a termőtalaj.
(Egy esős napon voltunk Budiszaván. A Dózsa György utcában az árkokban , az út mentén és a kertekben is állt a víz. Néhány emberrel beszélgettünk a talajvízről. Valamennyien elmondták, hogy nagy gondot okoz nekik. A pincék gyakran úsznak, és a kerteket sem lehet mindig megmunkálni. Örülnének, ha megépülne egy vízelvezető hálózat. Beszélgetőtársaink közül voltak, akik már hallottak a tervről, mások még nem, de azt egyikük sem tudta, hogy az egész utca vízgondja egy ember kénye-kedvétől függ.)
– Az utcák felújítása és egy parkoló kiépítése a kultúrotthon és a sportpálya között is fontos a számunkra, meg a központi útkereszteződésnél egy körforgalmi út építését tervezzünk, de mindezt majd a csatornahálózat megépítése után. Miatta ne kelljen a megépített útburkolatot, parkolófelületet szétrombolni.
A falu Titel felőli bejáratánál egy óriási szeméttelep volt. Tudom, hogy a település vezetősége – miután a városi köztisztasági vállalat heti rendszerességgel szállítja Budiszaváról a szemetet – többször próbálkozott e csúfság eltüntetésével. Igyekezetük végül sikerrel járt?
– Úgy látszik, igen. Sok mindennel próbálkoztunk. Először gyalugéppel elsimítottuk és földdel takartuk le a szemetet, tiltó táblákat helyeztünk el. Nem ért semmit. Majd bekerítettük. A kerítést lebontották, az oszlopokat elvitték. Végül magyarországi példát alkalmaztunk. Az újra felhalmozott szemetet ismét legyalultuk, földdel letakartuk, a teret beültettük fával, bekerítettük és egy őrt alkalmaztunk.
(Az őr Stanko Denić. Kis háza a falu szélén van, a volt szeméttelep tövében. Innen rálát a rábízott területre, de időnként körül is járja. Amikor autónkat meglátta, azonnal megjelent. Megtudtam tőle, hogy munkájáért havi 12 ezer dinárt kap. Az a dolga, hogy folyamatosan felügyelje a terepet, és ha valaki netán ide öntené a szemetét, azt jelentse a kommunális rendőrségnek. Február óta alkalmazzák. Azóta egyszer történt meg, hogy egy falubeli ide ürítettei szemetét. Stanko arra figyelmeztette, hogy ne tegye és elmondta, hogy kötelessége jelenteni a rendőrségnek. Az illető mit sem törődött a figyelmeztetéssel, de később – még aznap – visszajött, összeszedte és elszállította szemetét.)
– A kommunális rendőrség nagyon sokat segít a falun. Mellesleg megalakításának ötlete is tőlünk származik. Budiszaván nagyon sok volt a betörés. Ezt el is mondtuk egy belgrádi magas rangú rendőrparancsnoknak, amikor nálunk járt. Közöltük vele, hogy ha a rendőrség képtelen megoldani ezt a gondunkat, akkor mi magunk fogjuk, úgy, hogy polgárőrséget hozunk létre. Rövid időre rá a Belügyminisztérium bejelentette, hogy megalapítja a kommunális rendőrséget. Ezek szerint szavunk elhallatszott egészen a fővárosig. Mellesleg a szeméttelep megszüntetésének itteni módszerét most már Újvidéken is alkalmazzák.
Beszélgetésünk előtt egy óvónővel találkoztam, aki arra panaszkodott, hogy a gyermekorvos hetente csak kétszer rendel a faluban, és ez óriási gondot okoz a szülőknek.
– Igen, így volt, de éppen most kaptam meg a végzést, miszerint naponta fog rendelni. A helyi közösség tanácsa is ezt kérte, ám a központi egészségház vezetői úgy döntöttek, hogy a gyerekorvos naponta más-más faluban rendeljen, esetünkben Budiszaván, Kátyon és Kabolon. Ez valóban gondot okozott a beteg gyerekek szüleinek, különösen azoknak, akiknek nincs autójuk. Meg aztán az orvos gyakran már nem fogadta a beteg gyereket, mert kitelt a létszám, vagy lejárt a munkaideje.
Nemrég újították fel és bővítették az iskola tornatermét
Ha jól tudom, ön agrármérnök, és a futaki mezőgazdasági iskolában tanít. Mindennap utazik. Ugyanakkor politikával is foglalkozik, és felvállalta e közösség terhét is. Miért?
– Csak azért, mert úgy tartom, hogy ha munkámmal egy téglát is tudok e ház, e közösség építéséhez hozzátenni, akkor ez már jó. Otthon a párom néha dorgál is emiatt, de azt hiszem, nincs igaza.
Miután becsuktam a jegyzetfüzetet és kikapcsoltam a magnót, Kiss Gyula még egy hírt közölt velem. Azt, hogy jövőre a budiszavai határ utait újítják fel. Erre 1 millió dinárt ad a tartományi mezőgazdasági titkárság.
