A temerini község négy helyi közössége közül az I. a legnagyobb, és Temerin központi részeit öleli fel. A múlt század nyolcvanas éveiben sokaknak példaképül szolgált Jugoszláviában. Az akkori törvények lehetővé tették a helyi közösségeknek, hogy sokrétű tevékenységet folytassanak. Ahol ezt ki tudták használni, és éltek a lehetőségekkel, ott a lakosság elégedett volt a munkával. Azokban az években épültek ki Temerinben az aszfaltos utak, a víz- és gázvezeték, korszerűsítették a gyógyfürdőt, építették a fürdőközpontot, újították fel a járdákat és nyitottak új lakónegyedeket.
A háborús években lanyhult a tevékenység, érezhető lett az elszegényedés, a figyelmetlenségből történt gázszivárgás, majd a bekövetkezett robbanás bírósági epilógusaként anyagilag megfeneklett a helyi közösség. A politikai pártok csatározásai meg az új törvények és községi döntések évekig ellehetetlenítették a demokratikus választások megtartását. Még azután is, hogy új vezetőség került a helyi közösség élére, hosszabb időbe tellett, amíg pénzügyileg stabilizálódott a helyzet és a megváltozott körülmények között érdemi munka kezdődhetett. A tevékenység jórészt a helyi járulék programjának teljesítésében, a civil szervezetek anyagi támogatásában, a fogadalmi ünnep megszervezésében merült ki.
A legutóbbi választásokat követően Puskás Tibor (VMSZ) került az I. helyi közösség tanácsának élére.Az óévzáró fogadás lélegzetvételnyi szünetében tőle érdeklődtünk a tavalyi munka és az idei tervek felől.
– A pénzügyi tervet, ami 22,4 millió dinár volt, december végére mintegy 95 százalékban sikerült megvalósítanunk – mondta az elnök. – A fő bevételünk a helyi járulék, valamint a támogatások, a pályázatokon nyert eszközök voltak. A helyi közösség otthonának tatarozására 1,7 millió dinárt költöttünk. Megjavítottuk a tetőszerkezetet, kicseréltük a bejárati ajtót és az előcsarnok padlózatát, felújítottuk és bebútoroztuk a tanácstermet, a nagytermet is új járólapokkal borítottuk, és átfestettük a falakat. Hátravan az ablakok cseréje a nagyteremben, valamint az épület külső falainak festése. Ezek elvégzését tavaszra tervezzük.
– Pályázati pénzekből átutaltunk 646 000 dinárt a csatornahálózat tisztítójának építésére és további 6,77 millió dinárt a berendezésre. Tartományi pályázaton nyert pénzből finanszíroztuk az eső- és felszíni vizek elvezetésére szolgáló csatornarendszer tervdokumentációjának az elkészítését. Ezzel a megépítésre szolgáló eszközök elnyerésére pályázhatunk.
– Megjavítottunk mintegy 2000 négyzetméter betonjárdát. A főutca egy részén pedig a tönkrement betonjárda helyébe térlapokat raktunk. A közvilágítás karbantartására mintegy 1,2 millió dinárt költöttünk. Mintegy 1,85 millió dinárral támogattuk a sportegyesületeket, és 2 millióval a civil szervezetek munkáját. Anyagi juttatásban részesítettük a katolikus és a pravoszláv egyházat, támogattuk több rendezvény megtartását. Ápoltuk kapcsolatainkat a testvértelepülésekkel: Mórahalommal és Jánoshalmával.
– Elégedett vagyok a tavalyi munkával, habár tehettünk volna többet is, de a pénzügyi keret szűkös volt. A helyi járulékot továbbra is céleszközként kezeljük, fizetésének bevezetésekor a körvonalazott programban pontosan feltüntettük, hogy a bevétel hány százalékát kell egy-egy feladat finanszírozására költeni. Ebből adódóan 2009-ben is a szennycsatorna építésének a finanszírozására a bevétel 30 százalékát fordítjuk. Jobb együttműködésre számítunk a közművállalattal. A Nyugati temetőben hűtőberendezéssel ellátott új ravatalozó felépítését tervezzük. Tervekben nem szűkölködünk, megvalósításuk azonban bevételeinktől függ – mondta az elnök.
