Nikola Tesla a világ egyik legzseniálisabb tudósa volt. Nem csoda, ha sokan szeretnének büszkélkedni a földi maradványaival is. A szerb pravoszláv egyház a köztársasági kormánnyal és az ideiglenes belgrádi városvezetéssel a közelmúltban megállapodást írt alá, hogy Tesla urnája a szerb főváros Szent Száva templomának portájára kerüljön át a tudós hagyatékát őrző múzeumból. Tesla sárga színű, gömb alakú urnája mintegy 60 évig a belgrádi múzeumban, találmányai, személyes tárgyai között állt, most pedig a templom mellett szeretnének díszes emlékművet emelni neki, és ennek talpazatában kapna helyet az urna. Március 8-án mintegy 1000-en gyűltek össze, hogy az áthelyezés ellen tiltakozzanak, akkor a fővárosi ideiglenes önkormányzat visszavonulót fújt, és most majd a választások után az új összetételű városi parlament hozza meg a végső döntést. Tehát, a mérkőzés második félideje még várat magára.
Furcsa egy ügy. Olyan „teszlás”. Tulajdonképpen Tesla nemcsak a világ egyik legjelentősebb tudósa, hanem az egyik legtitokzatosabb személyisége is volt, csakis az a biztos, hogy életében 146 szabadalmat jegyeztek be a neve alatt. Tesla alakja köré számos legenda szövődött. Mondták róla, hogy földönkívüliek jeleit fogta be, elméletben kidolgozta az időutazást, és olyan motort szerkesztett, amibe nem kell külön üzemanyag, hanem bármivel képes működni. Az üzenetek továbbítására is alkalmas, hordozható eszközt – a mai mobiltelefont – Tesla már 1909-ben felvázolta, megjósolta. Hagyatéka 2003-ban az UNESCO dokumentációs világörökségének része lett.
Igazi különc tudós volt, több furcsa fóbiától és kényszerképzettől szenvedett: lejegyezték róla, hogy életét a hármas szám bűvöletében élte le, érthetetlenül szerette a gyöngy fülbevalókat, betegesen ügyelt a higiéniára és tisztaságra. Nem szerette a kerek tárgyakat. Urnája mégis szabályos gömb alakú. Tehát, tulajdonképpen, akik a halála utáni sorsáról döntöttek, mindig is vajmi keveset törődtek vele, mit akart, mit szeretett életében.
Azok, akik most a mellett kardoskodnak, hogy a Szent Száva templom melletti földben földi maradványainak a helye, nyomós érvként említik, hogy szűkebb és tágabb családjában 40 pravoszláv egyházi személyiség volt (köztük édesapja). Tesla egy időben New Yorkban az ottani pravoszláv egyházközség elnöke volt, ugyanakkor komolyan érdeklődött a buddhizmus iránt is. Amikor 1943-ban elhunyt, szabályosan eltemették az egyik New York-i temetőben, majd unokaöccse, Sava Kosanović két és fél hónap múlva kiásatta a koporsót és ekkor hamvasztották el a tudós földi maradványait. Nem tudni, hogy Tesla rendelkezett-e így még életében, vagy a rokon ötlete volt. Egyébként Kosanović volt az, aki 1951-ben óceánjárón Európába szállíttatta a tudós feljegyzéseit, személyes tárgyait, és Belgrádban a Tesla-múzeum már a következő évben meg is nyílt, majd 1957-ben Tesla urnája is ide került.
Állítólag már 2006-ban kezdeményezte a szerb pravoszláv egyház, hogy a belgrádi Szent Száva templom mellett emeljenek méltó emlékművet Teslának, és ide kerüljenek át a hamvai is. Nem történt semmi e téren, egészen az elmúlt hetekig, amikor valószínűleg a választási kampány lendületében, hevületében megszületett a fent említett gyors megállapodás a földi maradványok áthelyezéséről. Nyilvánvaló, hogy a kampány szolgálatába állították Tesla személyiségét azok is, akik mostanra időzítették a döntést, és az ez ellen tüntetők között is voltak közismert ellenzékiek, akiknél szintén a politikai megfontolás is kétségtelenül szerepet játszott, amikor csatlakoztak az urna áthelyezése miatt tiltakozókhoz.
A közvélemény megosztott, még a tudósok is: egy részük úgy gondolja, hogy igenis az urnának a múzeumban kell maradnia, amely állami intézmény, a kulturális javak őrzésével foglalkozik, és nincs semmiféle vallási, nemzeti előjele, mint ahogyan Tesla tudományos, szellemi öröksége is mindenkié, nemzeti, vallási hovatartozástól függetlenül. Most is megtalálják a tisztelők, hisz évente 40 ezer látogatója van a Tesla-múzeumnak. Mások viszont úgy gondolják, hogy az ország legnagyobb pravoszláv temploma melletti emlékmű lenne a méltó hely, ahol mindenki fejet hajthatna a világ egyik legjelentősebb tudósának szellemi nagysága előtt. Teslának nem volt utódja, az amerikai és ausztráliai rokonai – az unokaöcs leszármazottjai – azt szeretnék, ha őket is mindenképp megkérdeznék az urna elhelyezésével kapcsolatban, és ellenzik azt, ami most Tesla hamvai körül történik, a horvátországi szülőhelyről még a kilencvenes években Szerbiába áttelepült távoli Tesla-rokonok pedig leginkább azt tartanák elfogadhatónak, ha a templom portáján nyugodnának a világhírű tudós földi maradványai.
Miközben zajlik a vita a nagy tudós urnájának elhelyezése körül, felmerül a kérdés, hogy mi lesz a Tesla-múzeummal. Đorđe Genčićtől, a királyi kormány belügyminiszterétől kobozták el a villát, amelyben a múzeum 1952-ben helyet kapott. Most távoli leszármazottjai visszaigénylik az épületet, habár, mint egyikük, egy 85 éves hölgy nyilatkozta, nem fogják azt kérni, hogy költözzön ki a múzeum, bár azt még nem tudni, hogy a villát kapják vissza, vagy anyagi kárpótlásban részesülnek Genčić örökösei.
Valószínűleg a tudós földi maradványai átkerülnek a Szent Száva templom portájára, hisz Szerbia szeretne büszkélkedni egy olyan nagy zsenivel, mint amilyen Tesla volt, a szerb tudományos élet tekintélyét növeli, ha ország-világ látja, hogy megadják neki a kellő tiszteletet. Azt mondják, hogy Tesla szállodai szobájának ajtaján tartósan kinn lógott a Ne zavarjanak tábla. Biztos vagyok benne, ha most esetleg egy másik dimenzióból figyelné az eseményeket, nagyon méltánytalannak érezné ezt a huzavonát, hisztériát a földi maradványainak sorsa miatt, és legszívesebben kirakná a Hagyjanak békén táblát.
