Mit gondol, köze lehet-e a múlt heti özönvízszerű esőzésnek az éghajlatváltozáshoz?
Igen, a szélsőséges időjárás az éghajlatváltozás jele: 52%
Nincs köze hozzá, máskor és máshol is voltak hasonló katasztrófák: 34%
Az éghajlatváltozás kitaláció, nincs rá bizonyíték: 12%
A közelmúltban özönvízszerű esőzéssel söpört végig Szerbián az Yvette/Tamara nevű mediterrán ciklon, árvizet és pusztítást okozott számos községben. A következmények katasztrofálisak és tragikusak: több mint harminc halálos áldozat, több tízezer kitelepített, felbecsülhetetlen értékű anyagi kár a lakó- és gazdasági épületekben, a közművekben, az állatállományban és a termőföldeken. Laikusként nehéz eldönteni, mi okozta a pusztítás. Lehet, hogy a ciklon természeti csapás volt, ami időnként pusztító méreteket ölthet egy-egy térségben? Lehet, hogy az özönvízszerű esőzésnek az éghajlatváltozáshoz van köze, és mostanság nem múlhat el évszak szélsőséges időjárási megnyilvánulások nélkül? Lehet, hogy visszaütött a környezet átgondolatlan átalakítása és a természet mértéktelen kizsákmányolása?
A ciklon alacsony nyomású légörvény, amelynek több fajtája ismert, mégpedig a mérsékelt övi, mediterrán és a trópusi ciklon. Korábban szűkebb értelemben ezen a néven a trópusok félelmetes viharait ismerték, azokat az erős forgószeleket, köztük a tájfunt és a hurrikánt, amelyek néha félelmetes pusztításokat okoztak. Manapság viszont úgy tűnik, hogy vidékünkön sem számítanak újdonságnak a heves esőzéssel és több mint 100 kilométeres orkánerejű széllel tomboló ciklonok. A meteorológusok szerint viszont ez egyáltalán nem meglepő, mert elméletileg Szerbiában is lehetséges, hogy ilyen erejű ciklonok megjelenjenek, bár ez nem jellemző. Annyira nem jellemző, hogy – ugyancsak a hazai meteorológusok szerint – a közelmúltban tomboló ciklonból hullott eddig a legtöbb csapadék, amióta végeznek meteorológiai méréseket Szerbiában. Szintén a honi meteorológusok állítják, hogy az Yvette/Tamara ciklon volt az idén a huszadik, amelyik elérte az országot. A meteorológia szerint a mediterrán szélviharok fontos szerepet játszanak a késő őszi esőzések, illetve a kora téli havazások kialakulásában, így a térség csapadékellátottságában. Más évszakban is előfordulnak, ilyenkor a többnapos viharos széllel és jelentős mennyiségű csapadékkal kísért időjárás részbeni előidézői is lehetnek. Az elmúlt napokban akár egy ilyen ciklon is okozhatta a heves esőzést Szerbiában.
A szélsőség időjárás, vagyis az özönvízszerű esőzés az éghajlatváltozás jele is lehet. Sokak szerint napjaink egyik fontos környezeti, gazdasági és társadalmi problémája a globális klímaváltozás, amelynek hatását az emberek szó szerint a saját testükön érzik: olvadó gleccserek, kieső termés és terjedő betegségek, hőség és aszály, viharok, heves esőzések és árvizek formájában. A szakemberek szerint az éghajlat nagyon összetett rendszer, amelyhez a Föld légköre mellett hozzátartozik a bolygó vízburka, a hó- és a jégtakarója, a földfelszín és a teljes élővilág, illetve ezek kölcsönhatásai. Ez a rendszer saját belső dinamikája és a külső hatások folytán változik az idő folyamán. A külső hatások között tartjuk számon egyrészt a természeti tényezőket, másrészt az emberi hatásokat. Az éghajlatváltozás mindenesetre bonyolult és hosszadalmas folyamat eredménye. Azt, hogy Szerbia egy részét sújtó szélsőséges időjárás ennek egyik jele lenne, azt nyilván a szakembereknek kell megvizsgálniuk és eldönteniük. Akárcsak azt, hogy mennyire járulhatott hozzá a katasztrófához a környezet átgondolatlan átalakítása és a természet mértéktelen kizsákmányolása, köztük az erdőirtások, a folyóvizek szabályozása vagy annak hiánya, az árterületek beépítése és termőterületté alakítása.
A természeti csapást kiváltó özönvízszerű esőzés és az árvíz kapcsán számos kérdés fogalmazódott meg bennem, és előbb-utóbb választ szeretnék kapni rájuk az állami illetékesektől és a szakemberektől. Nyilván nem vagyok egyedül. A térségben rendszeresen előforduló természeti jelenség, még ha ez most szélsőségesen nyilvánult is meg, hogyan okozhat ilyen méretű természeti katasztrófát? Hogyan lehetett volna kivédeni vagy legalább csökkenteni a következményeit? Mit tett ennek érdekében az állam, illetve mit kíván lépni a jövőben?
