Az európai nagyvárosok mintájára a belgrádi vasútállomás épülete is egyike a főváros meghatározó épületeinek. A mai napig ez jelenti a város csomópontját, hiszen itt futnak össze a fontosabb városi járatok, innen lehet a város minden pontjára eljutni, és itt találkozik minden út. Azok, akik nem a fővárosban élnek, de valamilyen útjuk éppen ide vezet, a vasútállomást tartják tájékozódásuk központjának is. Annak idején, amikor ez az impozáns, a 19. század építészeti stílusában épült objektum megépült, a tervezők pont úgy képzelték el, hogy az utasok, akik Belgrádba érkeznek, a Száva partján található állomásról a város minden pontjára el tudjanak jutni. Ennek a kényelemnek azonban az államvezetők, illetve a városvezetők véget szeretnének vetni, hiszen a 130 éves épületet ki szeretnék vonni a forgalomból, a vasútállomást ki akarják helyzeni, az épületet pedig múzeummá átalakítani. Az utóbbi évek legnagyobb beruházását szeretnék ugyanis a folyó éppen ezen a szakaszán megvalósítani, és Belgrádot a vízen is megjeleníteni.
A 3 milliárd euró értékű Belgrád a vízen elnevezésű projektum központi épülete, a Torony ugyanis éppen a vasútállomáshoz közel épül majd fel. Itt pedig ártanak a sínek. Éppen ezért ennek a nagy beruházásnak az egyik követelménye a Száva ezen szakaszának teljes „eltakarítása”, így az egymás mellett található vasútállomás és központi buszpályaudvar kihelyezése is. Ez a terv alapvetően nem az arab befektetőktől ered. A Száva partjának a Gazella és a régi Vasúti híd közötti szakaszát ugyanis már a hetvenes években exkluzív építési területté nyilvánították, és már akkor megszületett az ötlet: a vasútállomást ki kell helyezni a város szívéből. Meg is kezdték hamarosan a munkálatokat, ám a lassan 40 éves terv a mai napig nem valósult meg. Először az ország politikai helyzete szabott neki gátat, majd a pénzhiány. Így a kilencvenes évektől a mai napig, a ma csak Prokopnak (Ároknak) csúfolt, de a tervekben Belgrád Központ vasúti pályaudvarként szereplő állomás csupán városi állomásként működik, ahol a városperemi, illetve városi vasút, a Beovoz és a BG-voz közlekedik csupán.
Annak idején egy egészen korszerű vasútállomást képzeltek el a 10-es közlekedési folyosó vonalán, a városközponton kissé kívül eső részén, az úgynevezett Senjak városrészben, a Topčider lábánál. A Belgrád Központ alatt ugyanis megállt volna a városi metró, fölötte pedig bevásárlóközpont működött volna. Ehhez képest ma metró sincs, csupán az első állomás épült ki, a Vuk Karadžić-szobornál, a Sándor király körút és a Roosevelt utca kereszteződésénél. A Senjaktól a Vuk-szoborig vonattal is el lehet jutni a ’90-es évek közepén lefektetett síneknek köszönhetően. Ugyanakkor a bevásárlóközpont nem épült fel, ez az állomás valóban csak egy sínekkel ellátott árokra hasonlít. Elhagyatott építménye ez a városnak, ahová a városközpontból csupán két-három városi busz-, illetve trolibusz járattal juthat el az ember. A közlekedés a város e pontjáról merőben nehézkesebb, több átszállást igényel, mint a régi vasútállomástól, és a helyiek, valamint a fővárosba érkezők között is oly közkedvelt villamos sem jár erre.
A Belgrád a vízen projektum azonban arra kényszeríti az ország- és a városvezetőket, hogy a megközelítőleg negyven évvel ezelőtt megkezdett építkezést befejezzék, legalábbis, ami a vasútállomás kiköltöztetését illeti. Így a munkálatok folytatására tavaly év végén már sor került. A munkálatok első fázisában a meglévő sínek felújítását tervezték és a hiányzó sínpárok lefektetését. A kivitelező megkezdte a munkálatokat, és a tervek szerint 2016. január végéig el kell velük készülnie. A 25,8 millió eurós projektummal, amit az Arab Gazdaságfejlesztési Kuwait Alapból felvett hitelből fedez az ország, azonban nem fejeződik be a beruházás. Ez a beruházás ugyanis újabb építkezést von majd maga után, mégpedig az elkezdett metró folytatása is várat magára, ami becslések szerint további 180 millió euróba kerül majd. És ebben az esetben csak az épületről beszéltünk, hol van még az átköltöztetés költsége, illetve a városi járatok átszervezése, hiszen azt igazán senki nem gondolja, hogy a több tízezer ember számára, aki nap, mint nap megfordul a vasútállomáson, 2-3 trolijárat elegendő lesz.
Így, hogy a vasútállomás kiköltöztetésére valójában mikor kerül sor... majd az ország politikájának alakulása megmutatja.
