Ez a trópusi hullám totál kikészítette a zőseimet! Atatáról még az árnyas szaletliban, a jéghideg árpalé mellett is szakad a verejték, amama meg úgy szédeleg a konyhában, mint a Vujovics pénzügyminiszter, ha a nyugdíjemelésről kérdezik.
– Látod, Tegyula, milyen jól jönne most egy légkondi! Szépen beállítod kellemes huszonöt fokra, és a fejed se fáj. Kár, hogy ilyen maradi vagy és nem akarsz venni.
– Nem maradi vagyok, Tematild, hanem megfontolt – válaszola sértődötten atata. – Tudod te egyáltalán, hogy mennyit fogyaszt egy ilyen klímaberendezés?! Zabálja azt a drága áramot, melyet megfeszített munkával állítanak elő számodra a hőségtől szenvedő kolubarai bányászok! Amint naponta láthatod a híradóban. Arról nem is beszélve, hogy mennyire egészségtelen. Sokféle betegséget idézhet elő, ráadásul kimerültséget okoz. Inkább huzatot kell csinálni, az nem kerül semmibe.
– És lehetőleg minél lengébben kell öltözni – kapcsolóda be a beszélgetésbe a tapasztalt Zacsek. – Meg kell szabadulni minden felesleges ruhadarabtól, mint az a fiatal pár, aki nemrég költözött a szomszédságunkba. Pucéran meg se kottyan nekik a kutyameleg. Olyan egészségesek, mint a makk! Csak a csinos asszonyka esett át nemrég egy vakbélműtéten.
– Ők mesélték el ezt magának? – érdeklőde amama.
– Nem kellett elmesélniük, magam is láthattam, amikor átmentem hozzájuk ismerkedni, mert akkor is teljesen ruhátlanul sétálgattak az udvarban. Csak az anyósom haragszik rájuk, mert kénytelen nézni a meztelenségüket az ablakból. Ezért feljelentette őket a kommunális rendőrségnél közszeméremsértés miatt.
A rendőrök kijöttek és ők is kinéztek az anyós ablakán.
– Hát asszonyom, mi itt bizony nem látunk semmit a meztelenkedésből.
– Persze, hogy így nem látnak semmit. De húzzák az asztalt az ablak elé, tegyék rá a sámlit, álljanak fel, és úgy nézzenek át. Akkor majd látnak!
Mi a Zacsekpetivel szintén vetkőzés-pártiak vagyunk már csak a tudásszomjból kifolyólag is, különösen, ha a csajokról van szó. Mert például a strandon töltött egyetlen nap alatt többet tanulunk biológiából, mint a suliban egész évben! Annyi a tanga bikinis bomba nő, hogy a Peti szinte elfelejt lélegzetet venni.
Tegnap kiszúrt magának egy irtó csinos, csokoládé barnára sült tizenöt éves szöszit, és odament hozzá.
– Szia! Hiszel a szerelemben első látásra? Vagy sétáljak el előtted még egyszer?
De annyi sikere se volt, mint a Tómónak az angol királynőnél.
Ámde nemcsak a szép strandidőnek örülhettünk a héten, hanem a szerb–magyar jó viszonynak is.
– Én egészen meghatódtam a Vucsics meg a Pásztor találkozójától, Tegyula. Majd elbőgtem magam, amikor azt hallottam, hogy a szerbek és a magyarok viszonya egyre jobb, és hogy a vezetőink még ennél is szorosabb kapcsolatokra törekszenek.
– Miért kell ettől meghatódni, Tematild? – csodálkoza atata. – Ez a természetes normális időkben. De azért nem kell mindent készpénznek venni, amit a politikusok kijelentenek, ezt már megtanulhattad volna. Mert minden kijelentés mögött hátsó szándékok is meglapulnak, különösen a választások közeledtével. Emellett így szoktak üzengetni az ellenlábasaiknak is.
– Lehet, hogy igazad van, Tegyula, de azért én mégis meghatódtam, méghozzá több okból is. Először attól hatódtam meg, hogy a mi Pásztorunk ilyen befolyásos ember lett! Egész Vajdaságból egyedül vele beszéli meg a miniszterelnök a zösszes infrastruktúrát, de még az itteni polgárok minden baját-problémáját is. Képzelem, milyen féltékeny rá a Pajtics Boján! Vele sose barátkozik a Vucsics, mintha nem is létezne számára. Másodszor pedig azért hatódtam meg, mert sose gondoltam volna, hogy a Vucsics ilyen gyorsan elfelejti az Orbánék kerítését, ami neki nagyon nem tetszik, a Pásztornak meg tetszik. Ezek után már azon se lepődnék meg, ha beiratkozna egy gyorstalpaló magyar nyelvtanfolyamra.
– Ne túlozz már, Tematild! Ugyan miért tanulna magyarul a szerb kormányelnök?
– Hogyhogy miért, Tegyula?! Azért, hogy még jobban megértsék egymást Pásztorral. Meg hogy megmutassa a Bojánnak, hogy ő is meg tudja tanulni a mi kacifántos nyelvünket. Csak azt nem tudom, hogy van-e egy távoli magyar felmenője?
– Hogy jönnek ide a haladópárti vezető felmenői, Tematild?
– Úgy, hogy ha lenne ilyen felmenője, és már tud magyarul, megpályázhatná a magyar útlevelet.
Ám atata csak legyinte erre az oktondi ötletre.
A Zacsek unokaöccse viszont nem egy nyelvzseni, úgy utazott el Párizsba, hogy egy szót se tudott franciául!
– Hogy tudtad megértetni magadat? – kérdi tőle a barátja a visszatérés után.
– Á, nem gond! Még a legnehezebb helyzetben is mindent megértettem. Az egyik bárban például megismerkedtem egy csodaszép francia nővel. Üveget rajzoltam, mire ő bólintott, én pedig rendeltem egy üveg pezsgőt. Aztán tyúkot rajzoltam, ő bólintott és elmentünk vacsorázni. Egyszer aztán kivette a kezemből a tollat és ágyat rajzolt.
– És akkor mi történt?
– Akkor én bólintottam… De ma sem értem, hogy jött rá, hogy lakberendező vagyok.
PISTIKE, szédelgő tangaszakértő és üzengető nyelvzseni
