Nem tudni, mi lesz még, nem látszik a vége a koronavírus terjedésének. Sajnos a közvetlen hatásai mellett jelentős, a gazdasági folyamatokat befolyásoló tényezővé vált. A gazdasági hatásai közvetlenül ugyan nem követelnek emberéleteket, viszont a közvetett hatásokon keresztül komoly válságot generálhat. A folyamat már érezhető. Becslések szerint a szűken két hónap leforgása alatt mintegy 1000 milliárd dolláros kárt okozott a gazdaságban, ami elképesztően hatalmas összeg.
A korábbi tapasztalatok és az üzleti logika alapján biztosra lehet venni, hogy ami Kínában történik, mély hatást gyakorol a világgazdaság egészére. Egyébként is egy hatalmas buborék fújódott ott, hiszen a hatalmas országban a növekedés nagyon gyorsan zajlott, volt olyan év is, amikor a GDP 16 százalékkal nőtt. Az ingatlanárak tartós emelkedése vezetett oda, hogy kölcsönökből milliószámra épültek lakások, tízezerszámra üzletközpontok, irodaházak. Azért volt érdemes kölcsönt felvenni és úgy megépíteni ezeket, mert nagy volt a kereslet, és az ingatlanárak tartós növekedése garantálta, hogy végül olyan áron lehetett eladni az épületeket, hogy a bevétel fedezte a beruházás költségeit kamatostul és még jövedelemre is szert tehettek a befektetők. A koronavírus miatt azonban a tőzsdéken és az ingatlanpiacon is negatív folyamatok bontakoznak ki, ami az árak zuhanását idézte elő. A következmények pedig beláthatatlanok lehetnek, ha nem sikerül megfordítani a trendeket.
AZ AUTÓIPART ÉS A TURIZMUST IS „MEGFERTŐZTE”
A kragujevaci Fiat Chrysler szerbiai üzeme gyártási tevékenységének ideiglenes felfüggesztése, a kínai turisták számának jelentős csökkenése, az infrastrukturális projektek lelassulása mind-mind olyan fejlemény, ami Szerbia gazdaságára máris jelentős hatással van, és még számos kapcsolódási ponton keresztül fejtheti ki negatív hatásait a koronavírus terjedése. A Fiat Chryslerben a termelés nem elsősorban az olaszországi helyzet miatt állt le ideiglenesen, hanem azért, mert ez az üzem alkatrészeket importál Kínából és fennakadások jelentkeztek a szállításban. Amikor február 13-án kényszerszabadságra küldték a dolgozók zömét, a cég vezetősége azt nyilatkozta, február végén folytatódik a termelés, de ez nem történt meg. Az üzem 33 százalékban a szerb állam tulajdonában van, ezért az újságok arról cikkeznek, az államnak kellene elősegíteni, hogy a hiányzó alkatrészeket a jövőben esetleg helyben gyártsák le.
Az ország idegenforgalma is nagyon megérzi a vírus következményeit. A kínai turisták lemondták a korábban lefoglalt szerbiai utak 60 százalékát. Rasim Ljajić idegenforgalmi miniszter azt nyilatkozta, arra számítottak, hogy az idén 4 millió turista éjszakázik Szerbiában, de a körülmények úgy hozták, hogy ezt a tervet nehéz lesz megvalósítani. A négymilliós nagyságrend fele-fele arányban oszlik meg a hazai és a külföldi turisták között, és a kétmillió hazai és ugyanennyi külföldi utazó 10,6 millió vendégéjszakát töltött volna Szerbiában, és 1,5-2 milliárd eurós bevételhez juttatta volna az országot, az előző évek trendjei alapján. Amennyiben azonban a helyzet rövid időn belül nem rendeződik, ezeket a számokat jelentősen csökkenteni kell. A szakminiszter szerint azonban még nincs minden veszve, mert a legtöbb turista áprilistól kezdve látogat az országba, és reménykedik abban, hogy addigra a helyzet rendeződik. Ljajić azt is elmondta, hogy a kormány hamarosan bemutat egy válságkezelő tervet, amely a turizmusban előállt helyzet kezelésére szolgálhat.
A KÍNAI GAZDASÁG ERŐS ÉS VÁLSÁGTŰRŐ?
Az idegenforgalomban jelentkező esetleges bevételkiesés és az autóipar megbénulása mellett a szerb gazdaságra jelentős hatást gyakorolhat az is, hogy Szerbiában kínai nagyvállalatok dolgoznak az olyan gigaprojekteken mint a vasúthálózat felújítása, útépítés és más infrastrukturális beruházások. Zorana Mihajlović szakminiszter tárgyalt is ez ügyben Csen-Bo, Kína belgrádi nagykövetével. A találkozó után csak azt a diplomatikus hangvételű nyilatkozatot adták, hogy közösen megtesznek mindent a helyzet rendezése érdekében. A szerbiai építkezéseken dolgozó kínai munkások mintegy 60 százaléka a kínai újév alkalmából hazautazott, de egyelőre nem tért vissza munkahelyére. A Kínából szállítandó felszerelés és épületanyag is késik, vagy meg sem érkezett, pontos számokról azonban nincsenek adatok. Csen-Bo ugyanakkor megígérte, hogy a kínai gazdaság erős és válságtűrő, ezért a mostani fáziskiesésből eredő lemaradást gyorsan be fogják pótolni. Zorana Mihajlović pedig állami segítséget ígért, és különösen fontosnak nevezte a Miloš fejedelem autópálya és a Belgrád–Budapest gyorsvasútvonal kiépítését.
Aleksandar Vučić egy felújított iskola átadásán jelentette be, hogy januárban 6,5 százalékos növekedést mutatott a bruttó hazai termék. Januárban még nem volt igazán hatással a vírus a növekedésre. Kérdés, mit mutatnak majd a februári adatok. Sokatmondó februári adat, hogy a világ ötszáz leggazdagabb emberének a vagyona mintegy 444 milliárd dollárral csökkent a világ tőzsdéin, részben a koronavírus hatására bekövetkezett visszaesés miatt. Így válnak semmivé a milliárdok, és ha sokáig eltart a fertőzésveszély, akkor a gazdasági növekedéshez fűződő reményeink is.
