Kiváló esélyekkel indul az EU első igazán fontos idei parlamenti választásán a holland szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV). A voksolás eredménye nemcsak a Benelux ország, hanem az Unió szempontjából is fontos. Ha ugyanis az 53 éves Geert Wilders vezette PVV győz, azzal másutt is felbátoríthatja a hasonló beállítottságú pártok szavazóit.
Az idén a két legbefolyásosabb uniós tagországban is választanak. Előbb Franciaországban, ahol tavasszal az új államfőről, a nyáron pedig a parlamentről döntenek, majd ősszel Németországban. Itt csak a szövetségi törvényhozás (Bundestag) tagjait választják meg, vagyis arról nyilvánítanak véleményt a németek, hogy hatalmon maradjon-e Angela Merkel kancellár és pártja, a jobbközép CDU, illetve szövetségese a CSU.
A német és a francia kormány (valamint Brüsszel) azonban aligha örülne a szélsőséges, populista pártok előretörésének. Ám ez mégis megtörténhet. Arra azonban semmi sem utal, hogy Németországban vagy Franciaországban ezek az erők söprik be a legtöbb szavazatot.
Az EU-alapítók csoportjába tartozó és a közösség kasszáját évek óta tetemes befizetésekkel hizlaló Hollandiában viszont könnyen megtörténhet, hogy a március 15-ei választáson a PVV mindegyik vetélytársát megelőzi. Az első hellyel azonban nem sokra menne.
Bár jogot szerezne arra, hogy kormányalakítással bízzák meg, a hatalom megszerzésére semmi esélye. Két okból: 1. abszolút többséghez biztos nem jut a parlamentben, 2. egyetlen párt sem hajlandó vele koalícióra lépni.
A szélsőségesekkel ugyanis senki nem akar közösködni az országban. Sem Wildersékkel, sem másokkal.
A PVV vezetője mindazonáltal már most elégedett lehet, hiszen a legnépszerűbb holland politikus. Glóriája az elmúlt években teljesedett ki, s egyre fényesebben ragyog.
A szélsőséges nézeteiről elhíresült Wilders és pártja átütő sikere az utóbbi évek egyik legnagyobb meglepetése.
Fiatal biztosító ügynökként alighanem maga sem gondolta, hogy 2017-ben komoly fejtörést okoz hazája és az EU politikai elitjének. Pályakezdőként még nem is érdekelte a politika. Annál inkább az utazás. Bejárta a fél világot. Többször megfordult a Közel-Keleten és Budapesten is. (Petőfitől magyarul tud idézni.)
A politika világába az 1980-as években jutott el. Karrierjét beszédíróként kezdte a Mark Rutte jelenlegi (EU-barát) miniszterelnök vezette jobbközép-liberális pártban (VVD). Később, az 1990-es évek végétől, parlamenti képviselőként folytatta.
Közismertté 2002-ben vált, miután átvette a VVD szóvivői tisztségét, és éles kritikákat fogalmazott meg az iszlám szélsőségesekről. Szókimondása és politikai nézetei miatt azonban összetűzésbe került a vezetéssel, s 2004-ben kitették a szűrét a pártból.
A döntés arra sarkallta, hogy saját útját járja. Gyorsan egyszemélyes pártot alapított, amelyet 2006 elején átnevezett a jelenleg is használatosra, és tagságot is toborzott. Sikeresen, hiszen a pártnak már abban az évben kilenc képviselője jutott be a parlamentbe. A négy évvel későbbi választáson 24 mandátumot szerzett a PVV, s az akkor megalakult kisebbségi kormányt is támogatta egy ideig. Ám 2012-ben hátat fordított neki, amivel bedöntötte a kétpárti koalíciót, hónapokig tartó politikai bizonytalanságot okozva. A 2012-es előrehozott választáson azonban már csak 15 képviselői helyet szerzett a pártja.
Azóta ismét megnőtt a PVV támogatottsága, és Wildersé is. Jelenleg a népszerűségi lista élén állnak. Különösen 2015 óta, vagyis az EU-t sújtó migránsválság kezdetétől gyülekezik a tömeg a párt zászlaja alatt.
Wilders ugyanis elutasítja a bevándorlók befogadását, az iszlám vallást pedig veszélyesnek és (hazájában) nemkívánatosnak tartja. Hollandiában betiltaná a mecseteket és az iszlámot is, mert szerinte „a muszlim ideológia talán a nemzetiszocializmusnál is veszélyesebb”. A Koránt is száműzné, mert úgy véli, hogy az a terrorizmusra sarkallja a hívőket.
Élesen és rendszeresen bírálja Brüsszelt, valamint Merkel menekültpolitikáját.
Az EU-t is elutasítja. Hollandiát pedig legszívesebben kivezetné a közösségből. Előzőleg azonban – brit mintára – referendumon kérné ki a lakosság véleményét a tagságról.
Addig is hasznosnak tartaná a határellenőrzések visszaállítását. Erről már 2015-ben is beszélt, amikor az európai menekültválság megoldásaként azt javasolta, hogy zárják le a nemzethatárokat az „iszlám invázió” előtt.
Keményvonalas, populista és konfrontatív megnyilvánulásainak köszönhetően 2015 végén az EenVandaag televíziós hírműsorban az év politikusának választották. Akkor egy néző azt mondta: Wilders „az egyetlen politikus, aki átérzi az állampolgárok menekültek miatti félelmét”. Ezzel lényegében megerősítette azt a vélekedést, amely szerint ő a migránsválság egyik győztese.
Tavaly decemberben már a bíróság is kifejtette róla a véleményét: bűnösnek találta gyűlöletbeszéd miatt, de nem ítélte el. A bírák állítólag attól tartottak, hogy ha (komolyan) megbüntetik, azzal akaratlanul is tovább növelik a népszerűségét.
Pedig nincs könnyű helyzetben sem ő, sem a magyar származású felesége, Márfai Krisztina, akivel 1992-ben Budapesten kötött házasságot. Sokat kell rejtőzködniük, mivel iszlámellenes kiszólásai miatt Wilderst rendszeresen (halállal) fenyegetik; 2004-ben merényletet is megkíséreltek ellene.
A szőkített haja alapján olykor Peroxid Kapitány, olykor Mozart gúnynéven emlegetett politikusra mind emiatt államilag fizetett testőrök vigyáznak mindenütt.
