Az Újvidék Egészségház keretében működő Prevenciós Központ 2005-ben alakult meg. Célja a lakosság egészségügyi helyzetének és kultúrájának figyelemmel kísérése, elemzése, valamint az egészségről mint elhanyagolhatatlan tényezőről való helyes gondolkodásmód népszerűsítése, elfogadtatása. A fentiekről Vesna Imbronjev koordinátorral beszélgettünk.
Milyenek a munkájuk során szerzett észrevételek a polgárok egészségét illetően, melyek a legkifejezettebb problémák?
– Vajdaságban sajnos növekvő tendenciát mutat mindenféle népbetegségnek nevezhető krónikus, nem fertőző megbetegedés. Egyre nagyobb a szív- és érrendszeri betegsések száma, melyek egyébként a tartományban a legtöbb elhalálozást is okozzák. Jellemzőek a daganatos megbetegedések is, a nőknél a mellrák és a méhnyakrák, a férfiaknál a tüdő, a vastagbél és a prosztata daganatai. A népesség minden korosztályára egyaránt jellemzőek a rossz táplálkozási szokások és a mozgás hiánya.
Kizárólag a fiatalabb korosztály problémái tekintetében mi figyelhető meg?
– Egyértelműen a két utóbb említett jelenség, a fizikai aktivitás hiánya és a nem megfelelő étrend az, ami a legtöbb gondot okozza. A városi egészségügyi igazgatósággal közösen az egészségház indított egy projektumot, amely a legkisebbek, azaz az óvodások helyes táplálkozásra, mozgásra szoktatását szorgalmazza, ugyanis ezek nélkül elképzelhetetlen az egészséges életmód. Fontos, hogy mindez alapjában véve mindnyájunk elsődleges célja legyen. A városi környezetben különösen kifejezettek a rossz táplálkozás negatív hatásai, hiszen itt elsősorban a gyorsabb életvitel, hajsza miatt még kevésbé figyelünk arra, hogyan étkezünk. A gyorséttermekben vásárolt hot dogok, hamburgerek nem tartalmazzák a megfelelő mennyiségű vitamint, ásványi anyagot és egyéb összetevőket, melyekre az ember szervezetének nap mint nap szüksége van. Ezzel a problémával hozható összefüggésbe az elhízás és a cukorbetegség is, melyek manapság egyre több fiatalnál figyelhetők meg. Nagy gondot jelent még a dohányzás is, mely egyetlenegy szervünkre sem fejt ki pozitív hatást, rombolót viszont kisebb-nagyobb mértékben mindegyikre.
Hogyan tudnak mindezen javítani, milyen tevékenységekben vesznek részt a Prevenciós Központ munkatársai?
– Tulajdonképpen egyfajta egészségnépszerűsítő munkát végzünk. Állandóan figyeljük az úgynevezett egészségnaptárat, amely a világnapokat tartalmazza. Ezeket a jelesebb dátumokat „kihasználva” nyilvános helyeken szervezzük meg a különféle aktivitásainkat, melyek általában bizonyos szaktanácsadást, különböző mérések elvégzését is lehetővé teszik. A hangsúly mindenképp az események nyilvános, utcai jellegén van. Az emberek menet közben kis szünetet tartva megismerkedhetnek az egészségük megőrzése szempontjából legnagyobb szereppel bíró tennivalókkal. Januárban például a méhnyakrákellenes harc európai hete alkalmából nyilvános aláírásgyűjtést szerveztünk, hogy Európa minden országában egyforma legyen a méhnyakrák-megelőzési egészségügyi program, ami számunkra azért fontos, mert e megbetegedés tekintetében miénk a cseppet sem dicső első hely. Februárban és márciusban a rákellenes harchoz járultunk hozzá, 26 előadást tartottunk, az Ifjúsági Tanácsadó Iroda közreműködésének köszönhetően pedig 14 középiskolából mintegy 900 érettségiző lány ismerkedhetett meg a saját kezűleg végzett mellvizsgálattal és a rendszeres nőgyógyászati ellenőrzések fontosságával. Lényeges megemlítenem a folyamatos nikotinelvonó programunkat is, mely egy gyógyászatilag teljesen elismert eljárást, a McFarland–Folkenberg-féle heti ötnapos módszert alkalmazza. A páciensek pontos utasításokat kapnak, hogyan vészeljék át a megvonásos tünetek pillanatait. Mindezeket betartva végül tényleg sikeresen leszokhatnak káros szenvedélyükről, a dohányzásról.
El tudnak jutni mindenkihez, akihez kell? A nyilvános rendezvényeken kívül hogyan népszerűsítik mindazt, amivel foglalkoznak?
– Mivel a megelőzés népszerűsítését nem lehet elég korán kezdeni, nagyon fontosnak tarjuk azokat az előadásokat, melyeket a pedagógusok számára szervezünk, s melyeken elmondjuk, hogyan lehet a tanulókkal már idejében megismertetni az egészség szempontjából lényeges tényeket, hogy mire hívják fel a tanulók figyelmét és hogyan segíthetnek nekik, ha gond van. Jó az együttműködésünk az összes egészségügyi intézménnyel, sőt az iskolákkal, helyi közösségekkel is. Ha arra várunk, hogy az emberek jöjjenek hozzánk, sohasem érünk el eredményt, mobilis csapatot létesítettünk, mely folyamatosan járja a város és a körülötte levő települések munkaközösségeit, helyi közösségeit.
Szeretnénk, ha minél többen csatlakoznának azokhoz, akik igyekeznek megóvni egészségüket, s nem engedik meg, hogy az olyan emberi tulajdonság, mint a hanyagság, nemtörődömség később hosszas aggodalmat, nyugtalanságot okozzon. Egy biztos: ha az egészségről van szó, a várakozás nem fogja orvosolni a bajokat.
