A fogadóterem (Fotó: Dávid Csilla)
Újvidéken a múlt péntek óta fogadja a pácienseket a Vajdasági Klinikai Központ keretében lévő új Sürgősségi Központ, melyet a régió legkorszerűbb „okoskórházának” tartanak, hiszen egyrészt az egész rendszer számítógépesített, másrészt pedig egyes itt található berendezések nemhogy Szerbiában, de Európa e részén is újdonságnak számítanak. A háromemeletes, padlástérrel is rendelkező épület kilencezer négyzetméteren fekszik, öt műtő, több szakrendelő, gyors vizsgálatra alkalmas laboratórium, valamint korszerű ügyeletes szolgálat áll a páciensek rendelkezésére. A létesítmény 3,7 milliárd dinárba került.
A központba pénteken ellátogatott dr. Bojan Pajtić, a vajdasági kormány elnöke is, aki elismerően szólt a központ dolgozóinak munkájáról, amiért sikerült két hónap alatt minden szükséges előkészületet megtenniük, és a kitűzött napon megnyitniuk a központot a betegek számára. Sokan kételkedtek ugyanis abban, hogy ez elegendő idő lesz arra, hogy megszervezzék a munkát az új feltételek, körülmények között, hogy befejezzék a foglalkoztatottak kiképzését és elvégezzék az új gépek próbáját is. A tartományi kormányfő annak a véleményének adott hangot, mely szerint végső ideje volt, hogy a vajdaságiak egy őket megillető sürgősségi központot kapjanak, hogy ne a korábbi, rossz hangulatot árasztó osztályon kelljen gyógyulniuk.
A Németországból érkezett CT-berendezés
A létesítményben dr. Zoran Đermanov, a Sürgősségi Központ vezetője kalauzolta az újságírókat és a vendégeket, miközben ismertette a betegek ellátását végző szolgálat munkáját.
– Hozzánk kizárólag sürgős esetek érkeznek, ezért a munkát úgy szerveztük meg, hogy minél kevesebb időt vegyen igénybe az ellátás megkezdése. Ha valaki szerencsétlenül jár és kezelés céljából hozzánk kerül, fontos, hogy a megfelelő felszereltség és a korszerű munkavégzésnek köszönhetően gyorsan tudjunk reagálni – magyarázta Đermanov.
A Sürgősségi Központ vezetője szerint az egyik legfontosabb, hogy itt egy helyen szinte minden fontos vizsgálatot, beavatkozást el tudnak végezni, így a páciensnek nem kell azon gondolkodnia, mikor hol kell jelentkeznie egy-egy vizsgálat lebonyolítása céljából.
Dr. Dragan Drašković, a Vajdasági Klinikai Központ igazgatója köszönetet mondott a tartományi kormánynak a központ létrehozásához nyújtott támogatásáért, s megígérte, munkájuk révén igazolni fogják a megelőlegezett bizalmat.
Pénteken nyíltak meg a betegek előtt a Sürgősségi Központ ajtói
A központ júniusi hivatalos átadása óta sokan feltették a kérdést, miért halasztották el a betegek fogadásának kezdetét egészen augusztus 20-áig. Nos, ennek egyik oka a németországi CT-berendezés késése volt, melynek beállítását úgyszintén német szakemberek végezték el, s az érvényes szabályok szerint más nem is végezheti, kizárólag a licenccel rendelkező szakemberek jogosultak erre. Ez a gond mára már elhárult, maradt azonban egy ennél nagyobb horderejű probléma, a munkaerőhiány, amire a klinikai központ igazgatója még a Sürgősségi Központ ünnepélyes megnyitása előtt felhívta a figyelmet. A köztársasági egészségügyi minisztérium ugyanis nem hagyta jóvá, hogy további orvosokat alkalmazzanak, ami szerinte azért is furcsa, mert a niši és a belgrádi központok, melyek egyébként nem bővítették befogadóképességüket, jóváhagyást kaptak 70-80 új orvos és nővér foglalkoztatására. Az igazgató pénteken azt nyilatkozta, egyelőre úgy oldották meg a kisebb létszám által kiváltott gondokat, hogy a klinikai központ dolgozóinak egy részét átcsoportosították a sürgősségibe, valamint úgy, hogy az orvosok hosszabb műszakokat vállalnak, és ezt szintén nem fizethetik meg nekik, mert erre sem bólintott rá Belgrádban az illetékes tárca. A dolgozók átcsoportosításakor, természetesen, az volt az elsődleges szempont, hogy sem a klinikán, sem a sürgősségi központban ne legyen érezhető a betegeket ellátók alacsonyabb száma. Ahhoz, hogy mindkét helyen optimálisan működjünk, 320 új dolgozóra lenne szükség. Folytatni fogjuk a minisztériummal megkezdett tárgyalásokat, s remélem, hogy hamarosan megoldás születhet erre a gondra is – jelentette ki dr. Drašković.
