Egy-egy járvány alkalmával a lakosság 20–40 százaléka betegszik meg, de előfordul az is, hogy egy adott ország több mint fele influenzás.
Szerbia és a hazai egészségügyi rendszer nincsenek felkészülve az új típusú influenzából kialakult esetleges járványra – nyilatkozta a Danas napilapnak Predrag Kon epidemiológus.
– Ezt nem azért mondom, mert esetleg valakit ijesztgetni szeretnék, hanem mert fontos lenne felkészülni egy világméretű náthalázjárványra. Azt kell mondanom, hogy az ország egyáltalán nincs felkészülve, bár az erre vonatkozó válságterveket állandóan újítják. Nagyon fontos, hogy mindenki végezze a munkáját. Szerintem az egészségügyi részlegnek megvannak a feltételei ahhoz, hogy felkészüljön egy járványra, és ezt mindenki másnak meg kell tennie – a törvényhozásnak, védelmi erőknek, pénzügyi szektornak, energetikának, vízellátásnak és a távközlésnek – hangsúlyozta a szakember. Az influenza ma már nem csak egészségügyi probléma, hanem komoly gazdasági következményei is vannak, mivel nagyon sokan betegszenek meg tőle, és magas a halálozási arány is. Egy-egy járvány idején a lakosság 20-40 százaléka betegszik meg, de előfordul az is, hogy egy adott ország lakosságának több mint fele influenzás. A halálesetek főleg az influenza szövődményei, például a tüdőgyulladás miatt következnek be. A veszélyeztetettek csoportjába tartoznak a 60 éven felüliek, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, a magas vérnyomással küzdők, a cukorbetegek és a krónikus tüdő-, illetve hörghurutos betegek.
Az influenza vírus új altípusának megjelenése járványhoz (pandémiához) vezethet, mivel a lakosság körében nem létezik erre kifejlesztett immunitás. Ma tulajdonképpen nincs tudományos dilemma arról, hogy lesz-e világméretű járvány. Bizonyos, hogy lesz, az a kérdés, hogy tudunk-e védekezni ellene vagy sem. Az én válaszom, hogy nem – mondja az epidemiológus.
Elmondása szerint világszerte sokat tesznek azért, hogy egy esetleges világméretű járvány megjelenésekor hatékony legyen a válasz.
– A járványnál nincs nagyobb természeti csapás, következményeit nem lehet összehasonlítani semmilyen földrengéssel vagy szökőárral. Az influenza világméretű járványa általában 10–40 évenként egyszer fordul elő. A legutóbbi járvány óta több mint négy évtized telt el, ezért bármelyik előttünk lévő idény magával hozhatja a járványtt – hangsúlyozza Kon.
A köztársasági egészségügyi minisztérium kialakított egy munkacsoportot, amely a szerb kormány részére kidolgozta a tennivalók tervét egy influenzajárvány esetén, és csakúgy, mint az egyesült államokbeli betegségellenőrző központ, öt lehetséges forgatókönyvet lát elő.
– Az egész világ készül a járványra, az Egészségügyi Világszervezet 1999 óta foglalkozik behatóbban a témával. Az esetleges világméretű influenzajárványra való felkészülésben Nagy-Britannia van az élen. A szakemberek számításai szerint a járvány megjelenésétől számított 17. napon összeomlik az egészségügyi rendszer, mivel a lakosság 35 százaléka valamilyen formában megbetegszik, és veszélybe kerül a betegellátás – magyarázza az epidemiológus.
