A rákos megbetegedések számának mérsékelt növekedési időszakát éljük. Ez Vajdaságra épp úgy érvényes, mint Szerbia egészére. Ha hazánkat a régió többi országához hasonlítjuk, figyelmeztető eredményeket kapunk – nálunk jegyzik a legtöbb daganatos megbetegedést évente, a rák okozta elhalálozások számát tekintve pedig csupán Románia előz meg bennünket. Vajdaságban tavaly több mint 9000 új rákos beteg került egészségügyi nyilvántartásba, a férfiak száma valamivel nagyobb a nőkénél. Tavaly több mint ötezren estek e betegség áldozatául. A férfiak körében a tüdőrák a leggyakoribb (a rákos megbetegedések 24 százalékát teszi ki), melyet a vastagbél és a prosztata rákos megbetegedései követnek. A nőknél a mellrák képezi a megbetegedések 24 százalékát, de szintén jelentős a vastagbélrák és a tüdőrák előfordulása is.
Az említett adatokat dr. Marica Miladinov-Mikov ismertette március, a nemzeti rákellenes harc közelgő hónapja kapcsán a tegnap megtartott sajtótájékoztatón. Maguk az adatok azonban nem mondanak el sokat, ha nem tesszük fel a kérdést, mire utalnak, mire próbálnak bennünket figyelmeztetni, ha nem vesszük figyelembe, hogy mitől olyanok, amilyenek, s nem vizsgáljuk behatóan át, mit kellene tenni azok javítása érdekében.
A rákellenes küzdelemmel foglalkozó vajdasági egyesületek szövetségének tegnapi értekezletén a megelőzés és az azzal kapcsolatos teendők részletezésére fektették a legnagyobb hangsúlyt. Dr. Božica Vujošević megismételte a sokat hallott, ám nem eléggé komolyan vett tanácsot: a rendszeres vizsgálatok életet menthetnek. Elmondta, a mellrák legyőzésében például mérföldkő lenne, ha évente legalább egyszer minden nő elmenne vizsgálatra. Prof. dr. Milan Breberina a vastagbélrák elleni küzdelem szlovéniai modelljét említette egy sikeres, kifizetődő példaként. Az említett országban évente több mint 3 millió eurót fordítanak a megelőzést szolgáló vizsgálatokra, mely összeg azonban már öt év múlva megtérül a költséges kezelések számának csökkenése révén. Ilyen gondolkodásra lenne szükség Szerbiában, Vajdaságban is.
Szóba került a dohányzás, illetve a nemdohányzók helyzete hazánkban. Prof. dr. Oskar Hrubik szembeállította egymással a politikai érdekeket és a dohányfüst elleni harcot, s kijelentette, maga az állam kétszínű politikája is akadályozza e harc sikerességét, mert egyrészt támogatja a dohányzás visszaszorítását, ugyanakkor dohánygyárak létrehozását segíti, holmi negyven foglalkoztatott alkalmazásáért.
Prof. dr. Risto Prentović, a Vajdasági Rákellenes Egyesületek Szövetségének elnöke beszámolt arról, hogy a szervezet igazgatóbizottsága már jóváhagyta és összehangolta a márciusra tervezett aktivitásokat.
– Úgy döntöttünk, anyagi helyzetünkhöz mérten is, a legcélszerűbb lesz, ha olyan rákellenes küzdelemmel kapcsolatos előadásokat szervezünk, melyeken megmagyarázhatjuk a nyilvánosságnak, hogy melyek a legnagyobb kockázatok, s melyek a megelőzés legfontosabb elemei. E munkába bekapcsoljuk az óvodákat, az általános és középiskolákat, valamint az egyetemeket is – közölte.
A rákellenes egyesületek szövetségénél még számos egyéb ismertető jellegű kiadvány létrehozását tervezik, a szűk anyagi keret azonban ellehetetleníti a munka gyorsabb menetét. Pedig szükség lenne az ilyen kezdeményezések támogatására, hiszen a rákellenes küzdelemre nem csupán márciusban kellene fokozottabban figyelni.
