Nem is olyan régen volt, hogy az emberiséget madárinfluenzával ijesztgették, tíz év távlatából szemlélve azonban megállapíthatjuk, hogy a veszedelmesnek kikiáltott H5N1 jelzésű influenzavírus még sem volt olyan pusztító, mint ahogyan kezdetben feltételezték. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2003 óta (a nagy bum 2008-ban volt) mindössze 606 madárinfluenzás esetet regisztráltak tizenöt országban, ezeknek nem egész 60 százaléka, 357 volt halálos kimenetelű. Sokan érvelnek viszont azzal, hogy jóval több fertőzés történhetett, mint amennyiről az egészségügyi szervezet tudomást szerzett, és azok sokkal enyhébb lefolyásúak voltak. Tehát a fertőzöttek elhalálozási arányszáma a valóságban sokszorta kiseb. Mindenesetre a gyógyszergyártó cégek dollármilliárdokat kaszáltak a madárinfluenza-védőoltások forgalmazásával. Voltak országok, amelyek minden lakosra fejenként dupla adagot rendeltek.
Bebizonyosodott, hogy a madárinfluenza-vírus vad törzsei embert nagyon ritkán, csak a szárnyasokkal való együttélés során, közvetlen érintkezéssel fertőznek meg, emberről emberre ezek a vírusok nem terjednek. Ennek ellenére súlyos vádak érték a madarakat, különösen a vízimadarakat, hogy ők az új betegség első számú terjesztő vektorai, ezért is ragasztották rá a betegségre a madárinfluenza nevet. A madárinfluenza vírusfertőzéssel terjed és átlagos körülmények között csak madárféléket betegít meg, de sertésekben is feltűnt. Gondoljunk csak a Mexikóból indult sertésinfluenzára. A vadon élő madarak is áldozatai voltak a madárinfluenza-járványnak, nem pedig kiváltó okai.
A halálosan megfertőződött emberek túlnyomó többsége együtt élt a vírusos házi szárnyasokkal, és tőlük kapták el a madárinfluenzát. Világszerte a házi szárnyasok (kacsa, liba, tyúk) millióit semmisítették meg madárinfluenza gyanújával. Egyesek már neki akartak menni a vonuló vízimadarak, vadkacsák, récék, vadlibák csapatainak is, mondván, hogy akár egyik kontinensről a másikra is átvihetik a vírust. Az influenzavírus, így a madárinfluenza-vírus gyakorlatilag a világ miden pontján jelen van, felesleges bűnbakot keresni a vándormadarakban.
2012 nyarán a világ több pontján újabb madárinfluenza megjelenéséről számoltak be a hírközlő szervek. Kína egyik tartományában a szaklaboratóriumi vizsgálatok eredménye igazolta, hogy a H5N1 vírus fertőzte meg a csirkéket. Mexikóban ugyancsak 2012 nyarán az egész országra kiterjedő rendkívüli intézkedéseket foganatosított a kormány a madárinfluenza terjedésének megakadályozása érdekében, mivel csaknem 1,7 millió baromfit fertőzött meg a kór. Az A-típusú madárinfluenzát állítólag a H7N3 vírus okozta.
Az idén februárban Kínában két személy, egy férfi és egy nő betegedett meg – az utóbbi meg is halt –, madárinfluenza-vírust mutattak ki. Az áldozatok állítólag nem érintkeztek baromfival. Az újabb esetek nyomán felújították az egy éve felfüggesztett madárinfluenza-vírussal folytatott laboratóriumi kísérleteket. Hollandiai és az amerikai laboratóriumban genetikai módosítással olyan mutáns H5N1 vírust hoztak létre, amely emberek között is terjedhet.
A holland kutatócsoport bebizonyította, hogy a H5N1 vírus az emberi influenzafertőzés modellezésére szolgáló vadászgörények között igen kevés, már öt mutáció után a levegőben terjed. A H5N1 anélkül hozott létre fertőző mutáns vírustörzset, hogy más influenzavírussal keveredett volna. A tudósok elismerték, hogy a kutatások veszélyeket hordoznak magukban, mint minden fertőző anyag, de létfontosságúnak tartják a madárinfluenzát okozó vírustörzs további tanulmányozását.
A bioterrorizmus veszélye miatt leállított, majd újraindított kísérletek számos kérdést vetnek fel. Először is azt, hogy szabad-e játszani a tűzzel. Mi van akkor, ha a mutáns vírus mégis kiszabadul a szuperbiztosnak vélt laboratóriumból? Ha már a természetben nincs olyan madárinfluenza-vírustörzs, amely cseppfertőzéssel emberről emberre terjedhet, akkor bizony óriási felelőtlenség ilyeneket mesterségesen előállítani. A nagy kockázatú kísérleteket Amerikában nem újították fabrikálni, amelyek akár egy tüsszentéssel emberek százait fertőzheti meg. Amerikában nem folytatták a veszélyes víruskísérleteket, Hollandia bátrabbnak bizonyult ezen a téren, csak nehogy megfertőzzék egész Európát és a legvégül az egész emberiséget.
