Forradalmi átalakulás zajlik a pénzügyek területén. A kriptodevizák létrehozására alkalmas technológiák iránt már a jegybankok is érdeklődnek, a készpénz nélküli fizetések, átutalások pedig már mindennaposak. Belátható időn belül a hagyományos érmék és bankjegyek, és velük együtt a pénztárcák is valószínűleg múzeumi kiállítási tárgyakká válhatnak. A digitális jegybanki pénz bevezetésének számos előnye lehet, de vannak komoly kockázati tényezők is, így a hekkerek lehetnek a 21. század Rózsa Sándorjai.
A digitalizáció lassan az élet minden területére, így a pénzügyintézésbe is beszivárog, összefonódik az üzletvitellel. Ez forradalmi változásokat indított el, ami az egyszerű banki ügyfelek és a vállalkozók szempontjából is kedvezőnek tekinthető. Így kerül a fókuszba az új pénzügyi terület, az úgynevezett financial technology (fintech). A számítógépek gyorsan meghódították a bankokat. A Bank of America már az 1950-es években megépíttette az elsőt. A csekkforgalom feldolgozására használták, később jött a digitális banki rendszereken történő pénzküldés. A 70-es években feltalálták a bankautomatát, a 90-es években pedig a nyomógombos telefonon történő átutalás lehetősége is valóra vált. A fintech iparág most a világ szegényebbik részének is gyorsan lehetővé teszi a hozzáférést a globális pénzügyi rendszerhez. A folyamat kulcsa a mobiltelefonok és a mobilinternet elterjedésében rejlik. Ezek az eszközök a szegényebb országok lakói számára is hozzáférhetőek. A blockchain, vagyis a blokkláncrendszer az interneten pedig a következő generációja ennek az új technológiának. A megosztott könyvelés működési elvének várhatóan rengeteg felhasználási területe lesz, hiszen bármilyen adatbázist hitelesen és átláthatóan képes kezelni. Elterjedésével a jövőben olcsóbb, egyszerűbb és sokkal gyorsabbá válik a pénzügyek intézése. A bankok máris automatizálják folyamataikat. Nyugat-Európában elsősorban a bérköltségek hajtják ezt. Nálunk egyelőre inkább munkaszervezés-irányítottak az ilyen jellegű fejlesztések. A biztonsági szempontok azonban számos kockázatot rejtenek a jövőre nézve.
BANKOLÁS SORBAN ÁLLÁS NÉLKÜL
Ma már a más kontinenseken tartózkodó embertársainkkal is úgy kommunikálhatunk élő egyenesben, hogy az tulajdonképpen nem kerül semmibe. Az egymás közti kommunikáció olcsó és hatékony lett, s ez megteremti annak a lehetőségét, hogy pénzügyeink területén is forradalmi változások történjenek. A hazai bankokban időnként ma is hosszan kígyózó sorokat lehet látni. Hosszadalmas és nehézkes módszerekkel intézik a lakossági pénzügyeket, de a vállalkozók átutalásait is. Pedig nem úgy képzeljük el a napjainkat, hogy a bankfiókokban töltsünk el sok időt, egy sorszámot szorongatva. A megoldás az olyan bankfiók, ami mobiltelefonon is folyamatosan elérhető. Nem azért, mert a banktisztviselő mindig ott ül valamelyik bankhivatalban, hanem mert számítógépes alkalmazások veszik át a szerepét. Mindez előrevetíti a jövőt: minden funkciót egyesítő bankkártyák, „önműködő” cégek és olyan bankok, melyeknek nincs is olyan bankfiókja, ahol sorban állnának az ügyfeleik. A fintech alkalmazások segítségével drasztikusan csökkenthető a vállalkozások pénzügyeinek nyomon követésére fordított idő. A számlákkal kapcsolatos adminisztrációs nyűgtől is meg lehet szabadulni, ha a számlázó programot összekötik a bankszámlánkkal. Arról nem is beszélve, hogy ez lehet az egyetlen hatékony eszköz a szürkegazdaság teljes felszámolásában, a bűnözés visszaszorításában.
DIGITÁLIS JEGYBANKPÉNZ
A készpénz aránya a pénzforgalomban világszerte csökkent. A jelenlegi pénzügyi szabályok szerint a háztartások és a vállalatok nem nyithatnak számlát a jegybanknál, a pénzforgalom a kereskedelmi bankokon keresztül zajlik. A technológia fejlődésével azonban akár az is lehetővé válik, hogy a jegybank az eredeti feladatai mellett számlákat kezeljen. Tekintélyes jegybankok, mint az angol, a kanadai vagy a svéd, illetve az IMF kutatói is tanulmányokat jelenttettek meg a digitális jegybankpénzről. A jelenlegi pénzügyi rendszerben alapvetően két intézmény bocsátja ki a gazdaság működéséhez használt pénzt: a jegybank és a kereskedelmi bankok. A gyakorlatban a kereskedelmi bankok által teremtett pénzek egyenértékűek a jegybankpénzzel. Ez azért van, mert a kereskedelmi bankok névértéken beváltják a saját maguk által teremtett pénzt a jegybank által teremtett pénzre, illetve fordítva. Megkülönböztetünk fizikai, azaz „kézzel fogható” pénzt, valamint digitális vagy számlapénzt. Digitális jegybankpénz már létezik. Kereskedelmi bankok vezethetnek számlát a jegybanknál, a háztartások és a vállalatok számára erre nincs lehetőség. A jegybankpénz vélhetően akkor lehet hosszú távon versenyképes pénztartási forma, ha formailag ugyanolyan modern lenne, mint a kereskedelmi bankok által kibocsátott pénz, azaz ha a jegybankpénz digitálisan is elérhető lenne a háztartások és vállalatok számára. Technikailag ez kétféleképpen is megvalósulhat: számlapénz, illetve virtuális pénz formájában. A digitális jegybankpénz számlaalapú bevezetésével lehetővé tennék, hogy minden háztartás és vállalat számlát nyithasson a jegybanknál. A pénztulajdonosok digitális pénztárcával rendelkeznének, ebben tartanák digitális pénzüket. Egy blokklánc rögzítené a pénzek tulajdonlását, illetve a tulajdonváltást. Kérdés, hogy ez a változás a rendszerben milyen hatással lenne a hitelezésre, a beruházásokra, a gazdasági növekedésre, a monetáris politikára, a pénzügyi stabilitásra, valamint a jövedelem eloszlására, és mindez mennyire lenne meghekkelhető. A központi bankok most erősen fontolgatják a digitális jegybankpénz megteremtését. Ennek számos előnye látszik, viszont komoly veszélyeket is rejt magában.
