Egyre biztosabbak lehetünk abban, hogy a vártnál szerényebb gazdasági eredményekkel zártuk a mögöttünk álló esztendőt. A pontos adatok csak a hónap végére lesznek ismertek, de a rendelkezésre álló adatok szerint úgy tűnik, hogy a bruttó hazai termék (GDP) növekedése nem érte el a korábban becsült 1,9 százalékos szintet sem. Valószínűleg 1,8 százalékkal bővült országunk gazdasága 2017-ben, de az sem zárható ki, hogy a bővülés csupán 1,75 százalékos.
A 2017. esztendő negyedik negyedévében 2,5 százalékkal bővült a gazdaság az egy évvel korábbihoz képest. A statisztikai hivatal azt is közölte, hogy az ipari termelés éves szinten 0,5 százalékkal nőtt decemberben. Tavaly 3,5 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés mértéke, mint 2016-ban. Korábban az ipari termelés 3,9 százalékos bővüléséről beszéltek, így megállapítható, hogy az eredmények ezen a téren is elmaradtak a várakozásoktól. A feldolgozóipar decemberi teljesítménye csak 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, s ez azt jelenti, hogy az egész évet tekintve iparunk ezen szegmense 6,4 százalékkal bővült. Mint ismeretes, korábban a feldolgozóipar 6,9 százalékos növekedésére számítottak.
A külkereskedelmi forgalom 34,46 milliárd euró volt, ebből az export 15,04 milliárd eurót, az import pedig 19,41 milliárd eurót tett ki. A külkereskedelmi forgalom hiánya az év végén 4,37 milliárd euró volt, 20,2 százalékkal növekedett az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. Külkereskedelmi forgalmunk 64 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le. A legtöbb árucikket Olaszországba szállítottuk, a behozatal szempontjából pedig Németország a legjelentősebb partner. Decemberben nem nőtt a kivitel értéke a novemberi szinthez mérten, és az egy évvel korábbi adatokhoz képest is csak szimbolikus, 0,6 százalékos az exportbővülés. Ugyanakkor a behozatal 6 százalékkal nőtt, összehasonlítva az egy évvel korábbi adatokkal. Mindez akár azt is jelezheti, hogy megalapozottak voltak azok a korábbi aggályok, melyek szerint az erős dinár csupán a behozatalt serkenti. A teljesítményt azonban számos tényező befolyásolja. Elsősorban az év elején az energiaszektorban nem sikerült megvalósítani a terveket, majd az aszály miatt a mezőgazdaság teljesítménye maradt el jócskán a tervezettnél. Országunk nagy kukoricaexportőrnek számít. A kukorica kivitele egész évben zajlik, ezért a tavalyi gyenge termés következményei várhatóan még az idén is éreztetik hatásukat.
Mint ismeretes, korábban 2017-re még 3-4 százalékos gazdasági növekedést jósoltak, nemcsak vezető politikusaink, de a különféle nemzetközi pénzintézetek is többet vártak. Lényegében nem is lehet senkit hibáztatni azért, hogy ez végül nem valósulhatott meg, hiszen ezúttal a tőlünk független tényezőnek számító időjárás okolható az elmaradt eredményekért. Ugyanakkor érdemes elgondolkodni azon, hogy ez a jövőben is előfordulhat, illetve hogy a gazdaság tartósan növekedési pályára állításához nem elég a kedvező időjárás. A Világbank mindenesetre bizakodó országunk gazdasági jövőjét illetően. Erre az évre és a következő évekre is 3,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál, 2020-tól pedig akár 4 százalékost is. Országunk legfőbb kereskedelmi partnerei az euróövezet tagállamai. Ilyen szempontból kedvező fejleményként értékelhető, hogy januárban az euróövezet gazdasága 12 éve nem látott ütemben bővült. Ez ugyanis mindenképpen húzóerőt jelenthet a jövőre nézve, ugyanakkor tudni kell, hogy tartós növekedést csak folyamatos beruházásokkal lehet szavatolni. Rövid távon a gazdaság teljesítménye kismértékben növelhető ugyan a meglévő kapacitások jobb kihasználásával, tartós és egészséges növekedést azonban csak az új kapacitások létesítésétől remélhetünk. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy egyre jobban teljesít az idegenforgalom. Ebben az ágazatban nagyon sok kihasználatlan lehetőség rejlik, és a fejlesztések célzott serkentésével a jövőben is sikerágazat lehet. De egyre jobban teljesít az IT szektor is. Előrelépés történt az építkezési engedélyek kiadását illetően is, ugyanakkor az áramszolgáltatóhoz történő csatlakozás továbbra is hosszadalmas, bonyolult és nehézkes, ami rontja a vállalkozói környezetet. Van tehát előrelépés, és bőven van tennivaló is. Az időjárási tényező hatásait például további öntözőrendszerek kiépítésével lehetne csökkenteni. Az öntözőrendszerek működtetéséhez azonban a lehetőséget is meg kell teremteni a csatornahálózat bővítésével. Úgy tűnik, sajnos ez is olyan téma, amelyet időnként fel lehet melegíteni a politikai propaganda céljaira, de mint az áramszolgáltatóhoz történő csatlakozás, lassan és nehézkesen halad előre.
