„Az amerikai elnök által a múlt héten bejelentett import vám-intézkedések a globalizáció korában gyakorlatilag halálra vannak ítélve. Az USA nem nyerhet meg egy világméretű kereskedelmi háborút. Az igazi vesztesek az amerikai emberek és az USA hosszú távú gazdasági érdekei lehetnek” – olvasható a Global Times szerkesztőségi véleménycikkében. A Kínai Kommunista Párthoz közel álló angol nyelvű napilap szerint Kína nem szeretne kereskedelmi háborúba keveredni, de ha kell, meg tudja védeni magát.
A kínai gazdaság évtizedek óta töretlen fejlődésen megy keresztül. Pedig, főleg az ezredfordulót követően, nagyon sokan azt jósolták, a növekedés kifullad. Voltak, akik tudományosan alátámasztott elemzésekben próbálták megmagyarázni, hogy miért nincs jövője, miért fog összeomlani a kommunista diktatúra exportvezérelt gazdaságpolitikája. A világ legnépesebb országának gazdasági összeomlását jeles közgazdászok jósolták meg, és ma már megállapíthatjuk, hogy nem lett igazuk. Az utóbbi években a gazdasági növekedés üteme enyhén mérséklődött ugyan, de Kína még így is a világgazdaság egyik legfőbb motorjának tekinthető és ma már technológiai szempontból is az élen járók közé sorolható.
MÉGIS MŰKÖDIK?
Az elmúlt évtizedekben a kommunista diktatúra magabiztosan cáfolt rá minden olyan pesszimista jóslatra, amely az ország gazdasági összeomlását jövendölte. Pedig a kommunista diktatúra egyfajta sztereotípiájaként a fejekben – főleg az európai emberek fejében – a gazdasági kudarc, a sikertelenség, az áruhiány és a rossz minőség ragadt meg. Az egykori Szovjetunió és KGST-tagországokban ugyanis a rendszerváltást is elsősorban a gazdasági sikertelenség generálta. De vajon miben rejlik akkor Kína páratlannak tekinthető gazdasági sikerének titka? Vajon a tervgazdaság kínai változatban mégis működőképes? A tervezéssel akár a pusztító világgazdasági válságok hatása is kivédhető? Vajon rejlik valamiféle titok, létezik valamiféle titkos kínai recept? Hszi Csin-ping kínai elnök Kína kormányzása című könyvében azt fejtegeti, hogyan lehetséges ez.
A kötet a Kínai Kommunista Párt főtitkárának, az ország jelenlegi jóformán teljhatalmú vezetőjének 2012 és 2014 között elhangzott beszédeit és előadásait foglalja magában. A figyelmes és hozzáértő olvasó pedig ezekből akár kikövetkeztetheti, hogy milyen elméleti és gyakorlati törekvések, milyen bel- és külpolitikai stratégiák mentén lehet fenntartható növekedési pályán tartani egy ilyen hatalmas ország gazdaságát. A könyv még tavaly megjelent magyar fordításban is. Sokak szerint ez olyan, mint amikor az egykori délszláv állam örökös elnökének beszédeit, felszólalásait kiadták, és valójában senki sem olvasta el. Azok szerint viszont, akik olvasták a könyvet, valójában a mű egy 5000 éves civilizáció mai napig tartó fejlődésének legfontosabb tanulságait tartalmazza. Egyik egyszerű, de fontos üzenete, hogy az eredmények mögött politikai stabilitás és egy jól működő, szükség esetén segítőkész államapparátus áll, a másik egyszerű, de fontos üzenete viszont, hogy tartós fejlődést csak megfelelő alázattal és kemény munkával lehet elérni.
KÍNA MÁR AMERIKÁVAL VETEKSZIK
A kínai gazdaság az előrejelzések szerint előbb-utóbb megelőzi teljesítményében az amerikait. Legalábbis ezt mutatja a jelenlegi trendek előrevetítése. Az USA azonban valószínűleg ezt követően is megmarad a világ első számú katonai szuperhatalmának. A kínaiak katonai költségvetése a hivatalos adatok szerint mintegy 175 milliárd dollár, ami messze elmarad az amerikaitól, ami szintén növekszik, a Trump-adminisztráció pedig a közelmúltban büntetővámokkal sújtotta a kínai acél- és alumíniumexportot, de egyéb intézkedésekből is egy kibontakozó kínai–amerikai kereskedelmi háború körvonalai látszanak kirajzolódni. A Trump-adminisztráció láthatóan mindent megtesz Kína féken tartása érdekében. További büntetővámokat helyeztek kilátásba a kínai termékekre, de még a nagy amerikai vállalatok Kínában lévő telephelyeinek a felszámolását is kilátásba helyezték. Miután Trump felmondta a csendes-óceáni kereskedelmi egyezményt, Kína egyfajta lépéselőnybe került, s most megpróbálja Amerika volt szövetségeseit a maga oldalára állítani. Az USA szándéka viszont a Távol-Keletről érkező import további megadóztatása, hogy azzal is javíthasson az elsősorban Kínával szemben kialakult negatív kereskedelmi mérlegén. A legtöbb elemző szerint az amerikai–kínai kereskedelmi konfliktus további elmérgesedése elkerülhetetlen. Elsősorban azért, mert a kereskedelmi arányok mára teljesen eltorzultak. Az USA kivitelének mindössze 8 százaléka irányul Kínába, miközben a behozatalának csaknem a 20 százaléka onnan származik. Donald Trump viszont – az előző adminisztrációval szemben – következetesen kiáll amellett, hogy elsősorban Amerika érdekeit kell érvényesíteni.
