Gyakran az iparosodást, a gazdaságot okoljuk a környezetszennyezésért, mondván, hogy a profit hajszolása háttérbe szorítja az ökológiai szemléletmódot. Ebből egy olyan logikus következtetést vonhatnánk le, hogy a gazdasági növekedés összefüggésben áll a környezetszennyezéssel, pontosabban, hogy a nagyobb GDP-növekedés nagyobb környezetszennyezéssel jár. Korábban a gyors iparosítás valóban súlyos környezetkárosítással járt, ez tagadhatatlan. Ma viszont már nem így van: a környezetszennyezés nem elkerülhetetlen kísérője a gazdaság fejlődésének. A környezetvédelem költséges, a cégek profitját csökkenti, amikor szűrőberendezéseket szerelnek fel és működtetnek, környezetbarát technológiákat vezetnek be, vagy egyéb módon tudatosan odafigyelnek a környezet megóvására. Ha azonban visszatekintünk fél évszázadot az időben, pozitív példák adhatnak okot az enyhe optimizmusra. A gazdag országok példái azt mutatják, hogy a környezetvédelem politikai szinten történő felkarolása, ökológiai törvények megalkotásával, elfogadtatásával és betartatásával, akár gazdasági előnyökkel is járhat. Az amerikai Környezetvédelmi Hatóság (EPA) vizsgálatai szerint például 1970 óta minden környezetvédelemre fordított dollár megtérült, és még 30 centnyi nyereséget is hozott az amerikai gazdaságnak. Az USA-ban 1980-ban vezették be az ólommentes benzin használatát, ami egy kimutatás szerint máig 6000 milliárd dolláros hasznot hozott a gazdaságnak.
KÍNÁBAN ÉS INDIÁBAN A LEGSÚLYOSABB A HELYZET
Hivatalos statisztikai adatokkal is alátámasztható, hogy a világon több ember hal meg a szennyezett víz és levegő miatt, mint háborúban, fertőző betegségekben, éhínségben és természeti katasztrófákban összesen. A globális GDP 6,2 százaléka úszik el az ilyenfajta halálesetek miatt. A 21. században még mindig ott tartunk, hogy az előállított vegyszerek többségét nem tesztelték le abból a szempontból, hogy mennyire veszélyesek az élővilágra, azon belül direkt vagy indirekt módon az emberi szervezetre. A szennyezett levegő kikezdi egészségünket, ez által pedig idő előtti halálhoz vezet. Sokan halnak meg a szennyezett víz okozta különféle betegségektől is. Az utóbbi hetven évben mintegy 5000 új vegyületet állított elő az emberiség, és ezek jó részét nem vizsgálták meg abból a szempontból, milyen hatással vannak egészségünkre. Sok esetben olyan hatásokról lehet szó, melyeket csak évtizedekig tartó vizsgálatokkal mutathatnának ki, illetve maguk a hatások is csak generációkkal később jelentkeznek. Becslések vannak csupán, de ezek szerint a világon évente másfélszer annyian halnak meg környezetszennyezési ártalmak következtében, mint ahányan a dohányzás következtében, illetve háromszor annyian, mint AIDS-ben, TBC-ben és maláriában, és hatszor annyian, mint közúti balesetekben. Ha földrajzilag nézzük, akkor Ázsiában a legsúlyosabb a helyzet. A „toplistán” India az első, Kína az „előkelő” második. Indiában minden negyedik elhalálozás valamilyen módon kapcsolatba hozható a környezetszennyezéssel, Kínában pedig minden ötödik haláleset ilyen. A lista elején van még Banglades, Pakisztán, Észak-Korea, Dél-Szudán és Haiti. Ezekben az országokban nagy valószínűséggel a halálesetek 20 százaléka idő előtt következik be, ökológiai okokra visszavezethetően.
A KÖRNYEZETVÉDELEM NYERESÉGES IS LEHET!
A környezetszennyezés a 21. század egyik legnagyobb valós fenyegetésének tekinthető. Veszélyezteti életterünket, hátráltatja a gazdasági fejlődést, miközben emberek milliárdjainak egészségét károsítja. Az emberiség közös felelőssége, hogy ez ellen tegyen is valamit. A környezetszennyezéssel kapcsolatos halálesetek több mint 90 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokban fordul elő. A szennyezésből eredő betegségek a marginalizálódott rétegek körében jelentősen nagyobb gyakorisággal fordulnak elő. A környezetszennyezéssel előidézett halálesetek és betegségek közvetlen és közvetett úton a termelékenység csökkenését is okozzák. A kimutatások meglepő eredménye, hogy ez egy-egy ország GDP-jét akár évi 2 százalékkal is visszavetheti. A környezetszennyezés okozta betegségek kezelése a fejlett országok egészségügyi kiadásainak 1,7 százalékát emészti fel, miközben az alacsony és közepes jövedelmű országok esetében ez az érték elérheti a 7 százalékot is. A jelenlegi tendenciák mellett pedig csak a légszennyezés okozta halálesetek száma 50 százalékkal növekedhet 2050-ig. Jó szervezéssel, megfelelő környezetvédelmi politikával, az erőforrások racionális felhasználása mellett azonban sokat lehet tenni annak érdekében, hogy megőrizzük környezetünk tisztaságát. Mind a gazdag, mind pedig a szegény országok esetében igaz, hogy a megfelelő stratégiák hosszútávon fenntarthatóbb GDP-növekedéshez vezetnek. Mára tehát idejétmúlt, demagóg az a nézet, hogy a szegény országoknak el kell tűrniük a szennyezések és a betegségek időszakát a jólét felé vezető úton.
