Vidékünk szorgos növénytermesztői a téli kényszerpihenőt követően most nagyon aktívak. A talaj-előkészítést, a vetést, az ősszel elvetett kalászosok vegyszeres kezelését, és az egyéb teendőket is jó lenne mielőbb elvégezni. Vannak, akik régi gépekkel és olyanok is, akik új gépekkel dolgoznak a szántóföldeken. Ez utóbbiak inkább a pályázati eszközökből eredhetnek, a tavalyi aszályos év ugyanis nem tette lehetővé a beruházásokat, a szaktárca által beígért könnyítésekre pedig továbbra is úgy tűnik, várni kell. Gyakori látvány, hogy a traktoros a föld végén kalapáccsal, vagy seprőnyélszerű bottal próbálja beállítani az „engedetlen” vetőgépet, vagy a rögtörőt. A földmunkák már csak ilyenek, görbül a vas, törik, hajlik a műanyag.
Ilyeneket látva azt gondolná az ember, hogy a mezőgazdaság nem az a terület, ahol gyorsan elterjedhetnek a szenzorok, precíziós érzékelők, a digitalizáció. Pedig a trendek ennek az ellenkezőjére utalnak. Az agrárdigitalizáció ma már egy sokat ígérő új lehetőség a hatékony és jövedelmező mezőgazdasági termelés megalapozására. A precíziós gazdálkodás olyan műszaki, informatikai, információs technológiai és termesztéstechnológiai alkalmazások összességét jelenti, amelyek hatékonyabbá teszik a szántóföldi növénytermesztést. A cél a jó minőségű növényi termékek előállítása, miközben a költségek csökkentése, és a gazdasági hatékonyság növelése, a termőföldek és a környezet védelme is szempont. Akik már megtapasztalták, elmondták, hogy a drónokról készült felvételek megdöbbentő módon szemléltetik, hogy egy parcellán az állomány szinte sosem egyöntetű, ezért kidobott pénz lenne pl. mindenhova ugyanannyi műtrágyát kiszórni. Újra kell gondolni mindazt, amit eddig a mezőgazdaságban hittünk és tettünk. A hozamtérképekkel és távérzékeléssel meg lehet állapítani, hol szükséges növényvédő szert vagy trágyát kijuttatni.
A precíziós gazdálkodás terén Magyarország és Horvátország megelőzött bennünket, hiszen ezekben az országokban már 2-3 évvel ezelőtt drónokat, műholdas felvételeket és precíziós eszközöket használtak egyes cégeknél. A később nagy gondokat okozó Agrokor vállalat volt az egyik első cég a régióban, amelyben ezt a minden bizonnyal a mezőgazdaság jövőjét meghatározó technológiát használni kezdték. Ivica Todorić akkor még (látszatra) lépést tartott a fejlődéssel, valójában semmi sem utalt rá, hogy hamarosan tönkremehet. 2015-öt egyébként a mezőgazdaságban a drónok elterjedésének évévé nyilvánították. Ma a világ fejlettebb országaiban traktor, vagy kombájn vásárlásakor a munkagéppel együtt jár egy távirányítható kis repülő szerkezet, mely segít a gépek irányításában és a földterületek, illetve ültetvények feltérképezésében. A szerbiai, de a vajdasági gazdálkodók többsége is úgy tekint azonban ezekre a hihetetlenül gyorsan zajló folyamatokra, mintha csupán egy sci-fi regény részleteiről beszélnének. Pedig a drónok ma már egészen hozzáférhető áron kaphatók. A legegyszerűbb pár száz euróért, míg a legkomolyabbak több tízezerbe kerülnek, de a szakemberek szerint olyan hatékonyságot eredményeznek, hogy az áruk nagyon gyorsan megtérülhet. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy egy átlagos gazdálkodó még többnyire szeret mindent egymaga csinálni, illetve a családi gazdaságokban a családtagok többnyire magukra hagyatkoznak. A modern eszközök, szerkezetek és applikációk használata pedig egy bizonyos fokú szaktudást, informatikai ismereteket feltételez. A precíziós eszközök használata 50 hektárnál nagyobb területeken indokolt, ilyen esetekben a befektetett pénz akár már egy termelési ciklusban meg is térülhet. Egy drón feltöltött akkumulátorokkal 40 percig tud a levegőben maradni, és ez alatt az idő alatt mintegy 100 hektárt tud feltérképezni, az információkat pedig azonnal közvetíteni tudja akár több kijelölt központnak is, illetve a felhasználó okostelefonjára. A felvételek analízisével a hiánytünetek, rovarok, vagy gombabetegségek jelenléte is azonnal diagnosztizálható. A szakemberek azonban arra is figyelmeztetnek, hogy ahogyan az élet minden területén, úgy itt is megjelentek a szélhámosok, sarlatánok, ezért nem mindegy, kinek mit hisznek el a termelők és kitől mit vásárolnak. A másik dolog, amire nem árt odafigyelni, hogy a dolognak egyelőre nincs meghatározott jogi keretrendszere sem országunkban. A drónok röptetése különféle jogi akadályokba ütközhet, bár egyelőre azok a szervek sem lettek pontosan definiálva, akik ezt ellenőrizhetnék. Hogy a szóhasználatnál maradjunk, nincsenek precíz adataink arról sem, hány ember tulajdonában vannak már ilyen, vagy egyéb felhasználásra szánt távirányítható repülő szerkezetek.
