A napokban bejárta a hazai sajtót a hír, hogy van már szerb kriptovaluta is. A félreértések elkerülése végett azonban fontos megjegyezni, hogy a Szerb Nemzeti Bank álláspontja szerint országunkban a dinár az egyetlen legális fizetőeszköz, így maga a szóösszetétel is némileg sántít. Olyan hírek viszont, hogy megvan az első szerb virtuális valuta, többször is szárnyra keltek. Decemberben pl. a régió első virtuális pénzeként emlegették a zombori megalkotója által „alva” néven létrehozott virtuális valutát, de a régióban és világszerte is már számos kriptopénz létrehozásáról számoltak be. Tény azonban, hogy az xCEEdium kriptopénz belső használatának bemutatásával kezdődött meg kedden Belgrádban az xCEEd 2018 nemzetközi konferencia a digitális átalakulásról és a pénzügyi szektor újításairól. Ennek jelentőségét azonban nem szabad túlértékelni, maga ez az új kriptopénz lényegében csak a konferencia „ebédjegyének” tekinthető. Hogy lesz-e valaha a jegybank által hivatalosan is elismert virtuális pénzünk, az a jövő titka. Az xCEEdiumról annyi azonban mindenképp elmondható, hogy ez az első olyan virtuális valuta, mely egy konferencia hivatalos fizetőeszköze volt.
A PÉNZBE VETETT „HIT” A FONTOS
Nem könnyű eligazodni a pénzvilágban, a kriptopénzek világában pedig még nehezebb, ezért nem ajánlatos senkinek vaktában elkezdeni velük a kereskedést. Alapos ismeretek nélkül ugyanis sokat lehet veszíteni rajtuk. Nemrég a Világbank elnöke, Jim Yong Kim is egy piramisjátékhoz hasonlította a kriptopénzeket, megkérdőjelezte a digitális pénzek, köztük a bitcoin legitimitását is. Elismerte ugyanakkor, hogy a kriptodevizák lehetséges használata kapcsán vizsgálódnak, és a kriptodevizák használatát egy piramisjátékhoz hasonlította.
A pénz akkor alakult ki, amikor őseink rájöttek arra, hogy az árucsere során mekkora akadályt jelenthet, ha két résztvevő üzletet akar kötni, de az egyiknek van csak olyasmi a tulajdonában, ami a másiknak érdekes, a másiknak az áruja azonban egy harmadik személy számára lenne fontos. Ezért aztán kővel, kagylóval, sok esetben önmagukban értéktelen portékával próbálták a cserét elősegíteni. Az egészben mindig fontos volt, hogy legyen egy közösség, mely ismeri, használja, elfogadja pénzként azt, amit az árucsere során használnak. Ma már több ezer féle virtuális pénz, úgynevezett kriptopénz van a világon. Legismertebb a bitcoin (BTC), éppen azért, mert a legtöbben ismerik, elismerik, elfogadják. A BTC árfolyamát is jelentős ingadozások jellemezték ugyanakkor, éppen ezért nem alkalmas egyelőre arra, hogy betöltse a valódi pénz szerepét.
A VIRTUÁLIS PÉNZ VALÓS VESZÉLYEI
A kriptopénzek, pontosabban az a blokklánc-technológia, ami a kriptopénzek mögött húzódik, újkori találmány. Nem is lehet régebbi, elődei sem lehetnek, hiszen az egész egy virtuális világban, a világhálón jöhetett csak létre, és mivel ez a tér sem létezett, ezért elődje sem lehet. Még mindig nem tudni azonban, hogy a 21. században a hagyományos pénznemek szerepét valóban átveszik-e a virtuális fizetőeszközök, vagy az úgynevezett kriptopénzekről csak a történelemkönyvekben olvashat az utókor. A modern kor és a világháló hozadékának tekinthető, hogy a világon ma már több ezer virtuális fizetőeszköz van „forgalomban”. Ezek közül a bitcoin (BTC) a legismertebb. A BTC kizárólag virtuálisan létező kriptodeviza. A bitcoin a többi társával együtt olyan virtuális pénznem, amely egy úgynevezett peer-to-peer (személyek közötti), központi csomópont nélküli hálózati megoldáson alapul. A központi bankok közreműködése nélkül, közvetlen kapcsolaton keresztül bonyolítják le a tranzakciókat a pénznemeket használók, alacsony, leginkább zéró (kezelési) költség mellett. Az alapötlet Satoshi Nakamotótól származik, aki 2009-ben hozta létre. Sokan kétségbe vonják, hogy csak egy személy áll mögötte, illetve, hogy egyáltalán létezik-e a személy, vagy ő maga is virtuális, mint a pénze. A vélemények megoszlanak: sokak szerint a kriptopénz egyszerre új forradalmi technológia, digitális arany, koncepció és fizetési eszköz, emellett az új pénzügyi világ részvénye. A nagy „érdeklődés” azt is mutathatja, hogy valami forradalmian új és értékes dolog van születőben. Elemzők egy része szerint a pénzügyi szolgáltatások teljes átalakulását, újrarendezését válthatja ki a kriptopénzek elterjedése.
A virtuális pénzeket folyamatosan érik a bírálatok, jogi, gazdasági, technológiai szempontok alapján egyaránt. A névnélküliség alkalmas terep lehet a bűnözők számára: pénzmosáshoz, névtelen zsaroláshoz használható, illegális tevékenységek fizetsége lehet. Nagy hátrányuk azonban, hogy a központi szabályozás hiánya az árfolyamot nagyon hullámzóvá teszi. Ez az utóbbi években meg is mutatkozott. Az alacsony forgalom mellett hektikusan mozgó ár gyakran szélsőséges mozgásokat, hirtelen felfutásokat és drasztikus összeomlásokat eredményez. Emiatt a rendszer valóban egyfajta piramisjátékhoz hasonlítható. A tranzakciók visszafordíthatatlansága pedig megnehezíti a vásárlók, vagy felhasználók átverésekkel szembeni védelmét.
