Sok még a bizonytalanság Irán körül, jóllehet már január derekán megszabadult a szankciók nagy részétől. A még hatályos büntetőintézkedések azonban megnehezítik a nyugati vállalatok kereskedelmi együttműködését Iránnal, s akadályozzák az európai és amerikai befektetéseket is az országban.
Az érintetteknek ezért kiskapukat kell keresniük. Az ügyeskedésre azonban rengeteg területen már nem lesz szükség.
Megszűnt ugyanis az olaj- és gázembargó, miképpen az energiaipari beruházásokat sújtó tiltások többsége is. Az iráni bankszektor elszigeteltsége vagy a helyi hajózási és szállítmányozási cégeket érintő korlátozások szintén véget értek. Lehetővé vált Teherán visszatérése a nemzetközi áru-, nyersanyag- és pénzpiacokra, ami jelentős lökést adhat a megtépázott iráni gazdaságnak.
A szankciók részleges feloldásával 81 millió fogyasztót számláló piac nyílt meg. A nagy üzletek reményében a fontosabb multinacionális cégek már tavaly július óta egymás sarkát tapossák Teheránban. A németek, a franciák és az olaszok a gyógyszeriparba, a gépgyártásba és az infrastruktúra fejlesztésébe szeretnének mielőbb beszállni. Az autóiparról nem is beszélve.
A fő csapásirány azonban az olaj- és gázszektor, mivel a gazdaság erre épül. (Irán rendelkezik a világ egyik legjelentősebb nyerskőolaj tartalékával.).
A kormány ezért már tavaly novemberben lazított az energiaszektorba irányuló külföldi befektetések szabályain. Abban a reményben, hogy 30 milliárd dollár friss tőke érkezik az ágazatba, amely immár zavartalanul szállíthat a világpiacra. Ezt kihasználva január közepétől 1,5 millió hordóra növelte a – 2011 óta mindössze 1 milliós – napi kitermelést.
A büntetőintézkedések éveiben a gazdaság visszaesett, és mindezt hiperinfláció kísérte. Akadt olyan esztendő, amikor 200 százalékos volt a pénzromlás. Az utóbbi két évben azonban (stabilizációs programmal) sikerült letörni az inflációt, amely jelenleg 12 százalék körül van.
A szankciók (részleges) feloldását látványos gazdasági fellendülés követheti. Szakértők arra számítanak, hogy a bruttó hazai össztermék éves növekedése eléri az 5-6 százalékot. A derűlátók a 8 százalékot is reálisnak tartják.
A külföldi bankokban zárolt saját pénz is visszakerülhet Iránba. A pontos összeget talán a kormány sem tudja, de az nyilvánvaló, hogy több ezer milliárd dollárra lenne szükség a büntetőintézkedések okozta károk elhárításához. Csak az energiaszektor (elsősorban az olajipar) és az infrastruktúra fejlesztésére, korszerűsítésére legalább 600 milliárd dollár kellene. Közlekedési beruházásokra, bányászatra, s egyebekre ennél is jóval többre lenne szükség.
Ennyi pénz pedig nem áramlik vissza, legfeljebb a töredéke. A zárolt külföldi vagyonból jó esetben ugyanis 50–55 milliárd dollár kerülhet haza, miután Teherán rendezte jelentős külföldi adósságait.
