Hamarosan szavaznak a britek arról, hogy kilépjenek-e az EU-ból, vagy inkább bennmaradjanak. A június 23-án esedékes referendum közeledtével egyre több tanulmány és vélemény jelenik meg a tagság előnyeiről és hátrányairól, valamint a kockázatokról és mellékhatásokról.
A támogatók és az ellenzők közötti erőviszonyok szinte teljesen ki vannak egyenlítve. A választók egy része azonban még nem tudja eldönteni, ki mellé álljon. Ezért alighanem a 18 százaléknyi bizonytalan szavazó dönti el, hogy marad-e az ország az EU-ban, vagy távozik onnan.
A két szembenálló tábor már-már naponta közli érveit, amelyek legtöbbje gazdasági vonatkozású. Modellszámításokra, becslésekre, kutatási adatokra hivatkozva igyekeznek alátámasztani a véleményüket.
A minap épp a kilépést (Brexitet) pártolókat támogató felhívás jelent meg. Ebben 306 brit üzleti vezető azzal érvel a „kudarcos EU” elhagyása mellett, hogy a közösségi szabályozások rontják Nagy-Britannia gazdaságának versenyképességét. Szerintük a brit üzleti világ gyorsabban növekedhetne az Unión kívül, és több munkahelyet is teremthetne.
A másik oldal a fordítottját állítja. Azt terjeszti, hogy Brexit esetén az évtized végére 8 százalékra emelkedne a szigetországi munkanélküliség, az EU-tagság megtartása esetén viszont 5 százalék körül maradna.
Brüsszel és a világ egyre jobban izgul, hiszen a népszavazásnak tovagyűrűző hatásai lesznek, amelyek országok sokaságát érintik. Főleg akkor, ha a többség a Brexitre voksol.
Ezt viszont sokan nem szeretnék külföldön, ahonnan egyre többen biztatják a briteket, hogy maradjanak az Unióban. Ha ugyanis a kilépésre szavaznak, a változást megérzi az egész világ.
Nagy-Britannia távozása esetén az euróövezet éves gazdasági növekedése már az idén 0,3 százalékkal, jövőre akár 0,5 százalékkal lassulhatna az előrejelzésekhez képest. A támogatásban részesülő uniós országok sem járnának jól, hiszen London az EU-költségvetés második legnagyobb nettó befizetője. Egy ilyen jelentős „adakozó” elvesztése miatt a feltörekvő keleti EU-tagok valószínűleg kevesebb pénzhez jutnának a 2021–2027-es uniós költségvetési időszakban, hacsak a maradék néhány nagy befizető nem tesz a jelenleginél is többet a közös kasszába.
A kilépéssel az ország ugyan kevéske többlet-szuverenitást szerezne, de az EU egységes piacáról kiszorulva rengeteg kellemetlenséggel találná magát szemben. A közösséggel folytatott kereskedelemben mindenképpen. Exportjának majdnem fele irányul ugyanis az uniós piacra, ugyanakkor csupán 8 százalék az importja az EU-ból. A britek számára tehát sokkal fontosabb az Unió piaca, mint fordítva.
Válás esetén a szigetországi cégek exportját uniós kvóták korlátoznák, és (import)vámok nehezítenék. A brit feldolgozóipar vagy épp a mezőgazdaság egyre nyugtalanabb emiatt. Az agrárszektor egyértelműen a maradást támogatja.
A brit ipar legnagyobb érdekképviseleti szervezete (CBI) is az EU mellett áll ki, számításokkal bizonyítva, hogy a kilépés súlyos kockázatokkal járna. A CBI szerint 2020-ig akár 100 milliárd font (128 milliárd euró) veszteséget is okozhatna az ország gazdaságának az Unió elhagyása.
Több előrejelzés is komor képet fest a gazdasági kockázatokról ezért a nagyvállalatok vezetőinek többsége az EU-tagságot támogatja. Egyik érvük az, hogy a brit üzleti világnak a további beruházások és az állásteremtés érdekében korlátlan hozzáférésre van szüksége az 508 millió lakosú egységes uniós belső piachoz.
Bár a brit a világ ötödik legnagyobb gazdasága, az EU elhagyása – független elemzők szerint – sokkot, de legalábbis komoly veszteségeket okozhatna a szigetországnak.
A gyengébb gazdasági teljesítmény miatt jelentősen visszaesnének a bevételek is, ennek a következményeit azonban gyorsan megérezné a költségvetés. Ráadásul Brexit esetén az eleve magas deficit tovább gyarapodna, amit leminősítések követnének. A napokban erre maga Georg Osborne pénzügyminiszter figyelmeztetett.
David Cameron miniszterelnök kormánya, a referendum kezdeményezője hivatalosan a bennmaradást támogatja, miután az EU a brit igényeknek megfelelő reformokat fogadott el. A kabinet és a kormányzó Konzervatív Párt – az üzleti világhoz hasonlóan – azonban megosztott. Több kormánytag már jelezte: a hivatalos állásponttal ellentétben a Brexitre szavaz. A miniszterelnök mindenesetre EU-párti.
