Rekordösszegek áramlanak világszerte a megújuló energiaforrásokból származó áramtermelésbe, miközben csökkennek az új építésű szén- és gáztüzelésű központokba beruházott éves összegek.
A fél évtizede tartó folyamat eredményeként tavaly már rekordnagyságú, 286 milliárd dollár jutott az ágazatba. (A vízierőmű-fejlesztéseket is beleszámolva csaknem 329 milliárd.). A pénznek több mint a felét a napenergia hasznosítására költötték.
Az elmúlt évtizedben ilyen mértékű növekedésre még nem volt példa a zöld (alternatív) energiát hasznosító technológiák fejlesztésében. Ráadásul tíz éve még csak 73 milliárd dollárt szántak erre a célra.
A megújuló energiaforrások felhasználását támogató REN21 globális hálózat tanulmánya szerint a villanyáram előállítására alkalmas alternatív rendszerek teljesítménye – kis híján – már 1850 gigawattra emelkedett a világon.
A legtöbb összehasonlításban a szélenergia vezeti az alternatív források globális elterjedési listáját. A Föld teljes villamosenergia-termelésének 6-6,5 százalékát jelenleg már a szélenergia adja, a Nap ennek csak a felét. A Bank of America Merrill Lynch amerikai befektetési bankcsoport arra a következtetésre jutott, hogy bolygónkon a következő 15 évben az áram több mint egyharmadát állíthatják elő szél- és napenergiával.
Ez aligha meglepő, hiszen a fenntartható fejlődés immár létkérdéssé vált. A kőolajban gazdag országok is készülnek a váltásra, átalakulásra, és egyre többet költenek a megújuló energiaiparra, amely jelenleg több mint 8 millió embernek ad munkát. Az Egyesült Arab Emirátusokban például rekordméretű napenergiaparkok épülnek, a világ vezető olajexportőreként Szaúd-Arábia szintén váltani készül.
Bár a fejlett országokban visszaestek a zöldenergia-beruházások, a feltörekvő térségekben, elsősorban Kínában és Indiában, jelentősen nőttek az ágazatba irányított összegek. A legnagyobb környezetpusztítók közé tartozó Kína is felismerte végre: nem folytathatja az erős légszennyezéssel (és betegségekkel, katasztrófákkal) járó eszeveszett széndioxid-kibocsátást. Az utóbbi két-három évben ezért igyekezett javítani a környezet minőségét, részben épp a megújuló energiaforrások erőteljes kihasználásával.
A program olyan jól sikerült, hogy a legnagyobb befektetővé vált a megújuló energiák piacán. Csak 2014-ben 83 milliárd dollárt fordított erre a célra, 117 százalékkal többet, mint az Egyesült Államok.
Több oka van annak, hogy 2005 óta már-már ömlik a pénz az alternatív és megújuló energetikai technológiákba. Ezek közül kiemelkedik a természet törékeny egyensúlyát és a földi életet veszélyeztető globális felmelegedés, amiért jórészt az áramtermeléssel járó jelentős szénégetés okozta károsanyag-kibocsátás a felelős.
A tiszta energiaforrások erőteljesebb kiaknázásának ez a fő mozgatórugója. A fosszilis üzemanyagok mennyiségének csökkenése szintén az alternatív megoldásokra sarkal. A hagyományos energiahordozók fontosabb lelőhelyeinek jó része ráadásul a világ bizonytalan térségeiben koncentrálódik, s ez az állapot veszélyezteti az energiabiztonságot.
Különösen fontos szempont az is, hogy – a technológia fejlődésének eredményeként – a létesítmények felépítése és hatékonyabb üzemeltetése egyre olcsóbb. Ennek eredményeként 2007 és 2016 között csaknem 65 százalékot zuhant a napenergia-alapú áramtermelés költsége.
A kiadások mérséklődése folyamatosan növeli a befektetési kedvet. Az amerikai Citigroup pénzügyi intézet azt valószínűsíti, hogy a következő tíz év a megújuló energetikai ágazat aranykora lesz. A szektorba irányuló globális befektetések összértéke (2025-ig) pedig elérheti az ezermilliárd dollárt. Mindez alapjaiban rengetheti meg az energiaipart, és ennek az lehet az eredménye, hogy az emberiség a közeljövőben a – környezetet jelentősen kímélő – természeti erőforrások kiterjedt hasznosításával biztosítja áramszükségletének legnagyobb részét.
