Nem tévedtek azok az elemzők, akik még 2016 elején arra figyelmeztettek, hogy jó néhány országnak, így Brazíliának, Ecuadornak, Oroszországnak és Venezuelának (nagyon) nehéz gazdasági évre kell készülnie az idén. Persze azt sem rejtették véka alá, hogy lesznek olyan államok, amelyeknek a bruttó hazai terméke (GDP) szépen gyarapodik.
Az élvonalban teljesítők közé, vagyis a 6,5 és 7,5 százalék közötti éves GDP-növekedésre képes országok közé sorolták például Bangladest, Indiát, Vietnamot és persze Kínát. Az 5 százalék fölötti teljesítményre esélyesek listájára felkerült a Fülöp-szigetek és Indonézia is.
Az esztendő kezdetén még úgy tűnt, Európa 3,8 százalék átlageredmény érhet el a mezőnyben. A legjobb helyezésre Románia számíthat, de Lengyelország sem panaszkodhat, mivel a kontinensen a vetélytársak szinte mindegyikét megelőzheti.
Az optimista becslések abból indultak ki, hogy 2016 jó év lehet. A világgazdaság csaknem 3 százalékkal növekszik, az emberiség fele pedig olyan országokban él, ahol a GDP 5 százalék fölötti lesz.
Időközben azonban sok minden megváltozott. A nagy pénzügyi és elemző intézmények az utóbbi időben már olyan előrejelzéseket adtak ki, amelyek a világgazdaság vártnál lassúbb növekedésével számolnak. Az okok között több bizonytalansági tényezőt említenek.
Ezek egyike Nagy-Britannia döntése az EU elhagyásáról, vagyis a Brexit. Egyre többen tartanak attól, hogy az európai instabilitás következményei világszerte érezhetőek lesznek.
Néhány közgazdász már azt valószínűsíti, hogy a brit döntés (a kiválásról) a szakadékba taszítja a globális gazdaságot. Mások úgy látják, hogy a Brexit következményeként a világgazdaság három százalék alá eshet jövőre, ami a recesszió veszélyét hordozza magában.
A nyilvánvaló bizonytalanság egyre jobban idegesíti a piacokat. Erre a napokban két fontos jelentés is felhívta a figyelmet: az egyiket az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) adta ki, a másikat a Világbank.
A bizonytalanságot részben a politikai kockázatok okozzák, részben egyéb tényezők. A piacok nemcsak a Brexit miatt nyugtalanok, hanem az idei amerikai, majd az EU két meghatározó hatalmánál (Németországban és Franciaországban) 2017-ben esedékes választás miatt is. A francia és a német voksolás eredménye az Unió jövője és gazdaságpolitikája szempontjából egyaránt alapvető fontosságú lehet.
Természetesen más politikai kockázatok is akadnak, amelyek a Közel-Kelethez vagy a Dél-kínai-tengeren kialakult feszültséghez kapcsolódnak.
Az ENSZ-jelentés meg is jegyzi: a politikai bizonytalanságok miatt az idén (világszerte) akár 15 százalékkal csökkenhetnek a közvetlen külföldi befektetések (FDI), amelyeknek az összértéke tavaly már megközelítette az 1800 milliárd dollárt.
A zöldmezős beruházások már visszaestek: 2016 első négy hónapjában – globális szinten – 3,5 százalékkal volt alacsonyabb az értékük, mint a múlt év azonos időszakában. A csökkenés a fejlett gazdaságokban elérte a 23,4 százalékot.
Bár ez lesújtó adat, biztatónak tűnik, hogy az UNCTAD szerint a globális FDI értéke jövőre ismét növekedhet (valamelyest), s 2018-ban akár meghaladhatja az 1800 milliárd dolláros tavalyi szintet.
A bizonytalanság és az egyéb problémák miatt a Világbank jelentősen – 2,9 százalékról 2,4 százalékra – módosította a globális gazdasági növekedésre vonatkozó korábbi becslését. Az erőteljes változtatásra elsősorban a gazdasági kockázatok miatt szánta rá magát.
A legrosszabbra a nyersanyag-exportőröknek (elsősorban Angolának, Brazíliának, Nigériának és Oroszországnak) kell készülniük. A Világbank azonban jócskán megváltoztatta az Egyesült Államok gazdasági növekedésének előrejelzését is. Részben az erős dollárra hivatkozva arra számít, hogy 2,7 százalék helyett csak 1,9 százalék lesz az amerikai GDP az idén.
Az USA azonban más tekintetben is potenciális veszélyforrás lehet. A Világbank attól tart, ha az amerikai jegybank (Fed) esetleg a piaci várakozásoknál gyorsabban emelné az alapkamatot, azáltal hatalmas felfordulást idézne elő a világpiacon.
