A csaknem negyed évszázados múltú World Food Moskow kiállítás az élelmiszerágazat legjelentősebb oroszországi találkozóhelyének számít. 1992-es megalapítása óta évente megrendezik. Mára az orosz piac aktív forrásává nőtte ki magát. Ez azt jelenti, hogy a rendezvény nemcsak bemutatkozásra ad lehetőséget, hanem általában konkrét üzletek kötődnek, szerződések aláírásának helyszínévé vált. A fogyasztók mellett számos kis- és nagykereskedő, viszonteladó, de vendéglátós is keresi az üzleti lehetőségeket. Szeptember 12-e és 15-e között több mint 70 ország megközelítőleg kétezer kiállítója mutatkozott be a 12 vásárcsarnokban biztosított több tízezer négyzetméteres területen. Már az előző évek tapasztalatai is megmutatták, hogy kiállításon történő részvétellel komoly piaci előnyre lehet szert tenni a versenytársakkal szemben. Szerbiai cégek az idén több mint hétmillió dollár értékű áru szállítására kötöttek szerződést, és ez viszonylag jó teljesítmény. A Szerbiai Gazdasági Kamara által biztosított két standra kiterjedő nemzeti kiállítási helyen 12 hazai cég számára biztosított a jelenlét. Friss és fagyasztott gyümölcsök és zöldségfélék, húsipari termékek, organikus élelmiszereket forgalmazó cégek mutatkozhattak be. A Nektar, a Zlatiborac, a Jugprom, a PIK Južni Banat, a Voćar, az ITN, Moravac ZZ, Poslovni sistem Global Šid, Flora Internacional, Ćirić Agro MĐŽ, Mirax Agrar és az Agroprom.
A gazdasági kamara illetékesei szerint a kiállításon történő bemutatkozás a konkrét üzletkötések mellett jelentősen hozzájárult a szerbiai termékek piaci pozíciójćnak megerősítéséhez a hatalmas orosz piacon. Nemcsak az Orosz Föderáció, de az Eurázsiai Gazdasági Unió országainak piacán történő fellépéshez is ez jó ugródeszka a hazai vállalatok számára. Tavaly az Oroszország felé irányuló szerbiai export komoly oszcillációkat mutatott, az idén azonban már stabilan növekvő trend van kialakulóban. A tavalyi oszcillációkhoz jelentősen hozzájárulhatott a rubel jelentős gyengülése. Az orosz fizetőeszköz az idén már stabilabb, az eddigi kivitelünk értéke pedig meghaladta a 400 millió dollárt. Mindez annak dacára, hogy nem könnyű sem a minőség, sem az árak szempontjából versenyben maradni az igényes orosz piacon. A kivitelnek a 40 százalékát élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek tették ki. Az első félévben pl. almát 65 millió dollár értékben szállítottunk az oroszoknak, 70 százalékkal többet, mint 2015 első felében. Emellett más gyümölcsöt, földiepret, meggyet, cseresznyét is exportáltunk.
A földrajzi távolság sokban megnehezíti a szerb áru piacra juttatását. Úgy kell ugyanis konkurensnek lenni, hogy az átlagban mintegy 2000 kilométeres távolságon jegyzett szállítási költségekkel is kedvező árfekvést lehessen felkínálni. Mindezek ellenére az idei évben, az előző év azonos időszakához képest a friss gyümölcs exportját 74 százalékkal sikerült növelni. Csaknem harmadával növekedett a sajtexportunk, és szintén harmadával több zöldségfélét adtuk el az oroszoknak. A kamara illetékesei szerint rövid idő alatt sikerült elérni, hogy a szerbiai termékek mára már ismertek, felismerhetőek az orosz fogyasztók számára.
Erősödni látszó politikai irányzatok támogatják, hogy országunk fordítson hátat Európának, és inkább az orosz kapcsolatokat erősítse. A statisztikai adatok szerint viszont Európából érkezik a legtöbb beruházás, támogatás és áru. Szerbia uniós exportja hozzávetőleg annyi, mint a teljes áruforgalom értéke Oroszországgal, tehát az import és az export együtt. A két dolog természetesen (egyelőre) nem zárja ki egymást. Szerbia számára csak előnyös lenne az export növelése az EU és Oroszország irányában is.
