Gyorsan kifulladt, majd a visszájára is fordult a lendület, amellyel a piacok a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) a termelés csökkentéséről szóló múlt szerdai döntésére reagáltak. A döntés közzétételét követően a jegyzések 5-6 százalékkal megugrottak. Szakértők viszont azonnal figyelmeztettek, hogy az OPEC korábban sem tartotta be a saját maga által megszabott termelési korlátokat. Az eredeti megállapodás szerint a kartell olajkitermelése napi 700 ezer hordóval csökkenne, miközben Irán, Nigéria és Líbia növelhetné saját kitermelését.
A PIAC MÁR NEM HISZ AZ OPEC-NEK
A piacok első reakciója az enyhe áremelkedés volt ugyan, de a már említett múltbéli tapasztalatok alapján a lendület talán még egy napig sem tartott. Időközben pedig megjelentek a szeptemberi kitermelésre vonatkozó adatok, melyek szerint az OPEC szeptemberi olajtermelése valószínűleg történelmi csúcsnak tekinthető. Napi 70 ezer hordóval, 33,60 millió hordóra emelkedett ugyanis a termelés a Reuters felmérése szerint az év kilencedik hónapjában, az augusztusi napi 33,53 millióról. Ehhez a legnagyobb mértékben Irak és Líbia járult hozzá. Szaúd-Arábia szeptemberi termelése viszont valóban csökkent az augusztusihoz képest. Egyértelműnek tűnik, hogy a piac már nem hisz az OPEC-nek. A termelés nagyfokú csökkentésére és Oroszország támogatására is szükség lenne, hogy az olajárakat ismét az 50 dollár feletti szintre tornázzák fel.
Az OPEC algériai találkozójától nem vártak gyors döntést. A legtöbb befektető csupán az egyeztetések megkezdésére számított. Iránnak, Nigériának, illetve Líbiának nagyon kellenének az olajból eredő bevételek, így számítani lehetett arra, hogy a csökkenő kvótán belül ők a saját termelésük emelkedésének engedélyezését szerették volna elérni. Ehhez azonban másoknak, pl. Szaúd-Arábiának – mint az OPEC legnagyobb kitermelőjének – nagyobb mértékben kellene csökkentenie a kitermelést. Az OPEC egyébként folyamatosan egyeztet Oroszországgal. Olyannyira, hogy a tervek szerint Putyinék is meghívást kapnak a november 30-án esedékes bécsi találkozóra.
AZ OROSZOKAT BÜNTETIK?
Sokak szerint semmi kétség nem fér ahhoz, hogy az alacsony olajárakat bonyolult mechanizmusokon keresztül, de akár a dollár árfolyamával is befolyásolni tudó Amerikai Egyesült Államok az oroszokat szeretné „büntetni”, illetve „kordában” tartani. A legfrissebb becslések szerint azonban szeptemberben Oroszország is tovább növelte olajkitermelését. A világ legnagyobb olajexportőre – a Szovjetunió megszűnése óta a legnagyobb mennyiségű olajat – napi 11,1 millió hordót hozott felszínre szeptemberben. Az adat csak hozzávetőleges, de valószínűsíthetően közel áll a valósághoz. Szakértők szerint az orosz termelőknek megvan a lehetőségük a kitermelés további 2-3 százalékos bővítésére a következő egy évben. Az ország két legnagyobb olajipari vállalata, a Rosznyefty és a Lukoil ugyanis éppen új mezők kiaknázását kezdte meg. Mind többet költenek emellett a legfontosabbnak tekinthető szibériai térségben található lelőhelyeinek kiaknázására. Az oroszok csak jól járhatnak, ha az OPEC valóban csökkentené a termelést. Máig egyébként már egészen jól alkalmazkodtak az alacsony olajárakhoz: az orosz pénzügyminisztérium 40 dolláros olajárral számol a jövő évi költségvetés tervezetében. Ezt Alekszej Lavrov pénzügyminiszter-helyettes hivatalosan is bejelentette. Elvira Nabiullina, az orosz jegybank elnöke pedig azt jelentette be, hogy országa a következő években is folytatja devizatartalékainak feltöltését. Egy banki konferencián jelentette be, hogy céljuk a jelenlegi, mintegy 360 milliárdos tartalékot 500 milliárd dollárra növelni. Pedig a jelenlegi szint is nagyobb, mint a nemzetközileg elfogadott norma. Háromhavi import és hiteltörlesztési kötelezettség finanszírozásához elegendő tartalékról szól ugyanis az elmélet, illetve a forgalomban lévő pénz 20 százalékának fedezetéről. Ezen mércék szerint Oroszországnak 188 milliárd dollár devizatartalék is elegendő lenne. Nabiullina szerint a magasabb tartalékot az ország „speciális helyzete” indokolja. A tartalékfeltöltő „hadművelet” keretében az orosz jegybank május óta mintegy 3 milliárd dollár újabb tartalékot halmozott fel.
