Tavaly Szerbiában több hamis dinárt, ugyanakkor kevesebb hamis külföldi bankjegyet fedeztek fel, mint az előző évben. Nem árt az elővigyázatosság, főleg a nagyobb címleteket érdemes megvizsgálni, mielőtt egy nem eleve megbízható helyen elfogadnánk a pénzt.
Bárkivel megtörténhet, hogy véletlenül hamis pénzhez jut. A pénzhamisítás a csalók számára vonzó tevékenység, valószínűleg szinte egyidős a pénznyomtatással, bankjegykibocsátással. Fontos tudni, hogy mégha nem vagyunk pénzhamisítók, gyanútlanul, tudtunk nélkül fizetünk hamis pénzzel, akkor is „elbukjuk” az összeget. A Szerbiai Nemzeti Bank nem cseréli be a hamis bankjegyeket. A jegybank csak akkor váltja be, ha a megrongálódott bankjegy vagy pénzérme eredeti. Akkor is bankjegy legalább a felének épnek kell lennie.
A jegybanki adatok szerint Szerbiában tavaly 6171 hamis bankót fedeztek fel, ez azt jelenti, hogy sokan próbálkoznak a hazai fizetőeszköz hamisításával. Egyrészt ez jó hírnek is tekinthető, mert például annak idején a gyorsan inflálódó dinár hamisításával senki sem próbálkozott, mert nem lett volna kifizetődő. Csakis értékálló pénzt érdemes hamisítani. 2015-ben 5667 hamis bankót fedeztek fel országunkban, 9 százalékkal kevesebbet, mint 2016-ban. Azt azonban nem tudhatjuk, hogy a felfedezett hamis bankjegyek száma milyen arányban van a hamisítványok tényleges számával, így ebből nem vonhatunk le hosszú távú következtetést. Csupán abban lehetünk biztosak, hogy a hamisítványok száma meghaladja a felfedezett álbankók számát, hiszen nem mindet sikerül gyorsan kiszűrni. A 2016-ban felfedezett hamisítványok teljes értéke 9,1 millió dinárt tett ki, egy évvel korábban viszont „mindössze” 7,6 milliót sikerült kiszűrni.
A jegybank adatai szerint leggyakrabban az 1000, 2000 és az 500 dináros címleteket hamisítják. Ezek tették ki a felfedezett hamisítványok 95 százalékát. Ugyanakkor 10 és 20 dináros címleteket egyáltalán nem hamisítanak, ami nem is meglepő, hiszen egy jó minőségű hamisítvány elkészítése ennél sokkal többe kerülhet. A Szerbiában beazonosított külföldi hamis pénzek között a legtöbb az euró, azon belül a 100 eurós címletű bankó. Tavaly 2095 hamis külföldi pénzt találtak. Ennek csaknem a fele, pontosabban 1023 volt 100 euró címletű. A felfedezett hamis külföldi bankjegyek száma megközelítőleg 20 százalékkal kevesebb, mint a 2015-ben beazonosított 2587.
Ha valaki hamis pénzt kap valahol, azonnal át kell adnia a legközelebbi bankban vagy rendőrállomáson. Fontos tudni, hogy az is bűncselekménynek számít, ha valaki jóhiszeműen jut hamis pénzhez, tehát nem ő hamisítja, és a pénz valódiságával kapcsolatos hiányosságot utólag észleli, ennek ellenére szándékosan forgalomba hozza a bankót. Eleve nem kell elfogadni sérült vagy gyanús bankjegyeket. Ha egyszer már elvettük a pénzt, utólag nagyon nehéz, szinte lehetetlen bebizonyítani, hogy pontosan honnan ered. Amikor viszont a hamisnak tűnő bankjegyet átadjuk egy bankban vagy a rendőrségen, egy névre szóló igazolást állítanak ki, a pénzt pedig a jegybanknak küldik el felülvizsgálatra. Ha bebizonyosodik azonban, hogy hamis a bankjegy, a jegybank bevonja, a kárt azonban nem téríti meg, az illető egyedül követelhet kártérítést attól, akitől a pénzt kapta. Az ilyen kártérítés bírósági megítéléséhez azonban erős és megdönthetetlen bizonyítékokra van szükség. A Szerb Nemzeti Bank egyébként a hamis pénzek kiszűrése végett szorosan együttműködik a belügyi szervekkel és a bankokkal is, és ugyancsak együttműködik a környező országok jegybankjaival és az Európai Központi Bankkal is.
