Az év végéig a foglalkoztatottak számának 4-5 százalékos növekedésére lehet számítani – derült ki a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat legfrissebb felméréséből. A csaknem 4000 gazdasági szubjektum bevonásával készült kutatás szerint a legkeresettebb a szoftverfejlesztő, a kereskedő és a tehergépjármű-vezető lesz ebben az évben.
A Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat felmérése szerint 2017 végig a foglalkoztatottak számának 4 százalékos növekedésére lehet számítani a 2016-os év vége előtt jegyzett szinthez viszonyítva. A 3775 vállalat bevonásával és megkérdezésével elkészített felmérés szerint ezekben a cégekben a 2016 utolsó napjaiban bejelentett, munkaviszonyban lévő 312 ezer foglalkoztatott létszáma az év végéig 325 ezerre növekszik, ha megvalósítják idei ügyviteli terveiket. Zoran Martinović, a szolgálat igazgatója az eredmények ismertetésekor elmondta, hogy az alkalmazottak számának legnagyobb arányú növekedésére a kisvállalatok esetében lehet számítani. A felmérés szerint a cégek ezen kategóriájában 7,4 százalékkal fog növekedni a munkaviszonyban lévők száma. A közepes vállalkozások esetében ez a növekedés 4,3 százalékot tesz majd ki a kivetített trendek alapján. A régiókra bontott eredmények alapján a délkelet-szerbiai térségben 5,4, Vajdaságban 4,5, Šumadija és a nyugat-szerbiai térség területén 3,5, a belgrádi körzetben pedig 2,7 százalékkal nő majd a foglalkoztatottak száma. Iparágakra, illetve szektorokra bontva a felmérés eredményeit az derült ki, hogy a legtöbb munkavállaló a kereskedelem és a gépjárműjavítás területén számíthat állásra. Autómechanikusokból és bolti árusokból ugyanis 6,3 százalékkal többre lesz szükség, mint amennyien jelenleg alkalmazásban vannak. A feldolgozóiparban dolgozók számának 5,3 százalékos várható növekedését mutatta ki a felmérés, az építőiparban pedig 4,8 százalékkal növekedhet a foglalkoztatottak száma. Ezzel egyidejűleg – tehát az év végéig – a pénzügyi intézményekben, bankokban és biztosítótársaságoknál foglalkoztatottaknak a száma viszont 3,2 százalékkal csökken. A viszonyítási alapot képező múlt év végén jegyzett szinthez képest 9,9 százalékot tesz ki a tervezett, újonnan létesülő munkahelyek száma, és 4,8 százalékot a tervezett leépítések aránya. A foglalkoztatottak száma ezek szerint feltehetőleg mintegy 4-5 százalékkal növekedik 2017 végéig. A kimutatásban a régiónkénti és szektoronkénti eloszlás mellett a szakmai profilok is szerepelnek. Ezek szerint az idén legkeresettebbek lesznek a szoftverfejlesztők, a tehergépjármű-vezetők, a kereskedők, a bolti eladók, valamint hiányszakmának számít a gépészmérnök és a villamosmérnök is. A felmérés szerint sokkal nagyobb a hiány a műszaki ismeretekkel rendelkező szakemberekből, a társadalomtudományokban esetlegesen jártas káderek iránt viszont kisebb a kereslet. A munkaerőpiacon támasztott általános igények közé tartozik ma már a számítógépes ismeret és vezetői engedély. Emellett szinte minden esetben előnyös legalább egy világnyelv ismerete, a jó kommunikációs képesség, a pontosság és precizitás, ugyanakkor a feladatok gyors elvégzésére való képesség is. A reprezentatívnak tekinthető kimutatásból az is kiderült, hogy a felmérés tárgyául szolgáló cégekben, vállalkozásokban a korábbi időszakhoz képest 12,1 százalékot tett ki az újonnan létesült munkahelyek aránya, a megszűnteké viszont 9,8 százalékot. Ebből eredően 20,3 százalékkal magasabb a foglalkoztatottak száma. Tavaly egyébként a legtöbb új munkahely a kereskedelemben, a feldolgozóiparban és az építőiparban jött létre. A felmérésből kiderült az is, hogy a fogyatékkal élők foglalkoztatása terén sikerül előrelépést elérni, hiszen 2016-ban 9,4 százalékot tett ki az ilyen foglalkoztatottak aránya. A felmérést már hatodik egymást követő évben készítették el, nemzetközileg elismert szervezetek által kidolgozott módszertan alapján.
Amikor ezeket az eredményeket a Szerb Gazdasági Kamara által rendezett fórumon ismertették, Aleksandar Vulin munka- és szociálisügyi miniszter kijelentette, hogy a hazai munkaerő-piaci szükségletek kielégítése végett az általa vezetett minisztérium az idén 970 millió dinárt tervez fordítani a különböző átképzésekre, továbbképzésekre, tanfolyamokra. Úgy vélte, azért vagyunk kénytelenek ilyen sok pénzt erre költeni, mert az oktatási rendszerünket még nem sikerült úgy átalakítani, hogy a hazai szükségleteknek megfelelő szakembereket képezzünk ki.
