A dinár ismét gyengélkedni kezdett. A szezonális hatások mellett a világgazdasági fejlemények sem kedveznek a hazai fizetőeszköz „egészségének”. Ahhoz, hogy igazán erőre kapjon és hosszú távon is stabillá váljon, a kivitelt kellene megnövelni. A napokban a hazai fizetőeszköznek az euróhoz mért árfolyama meghaladta a 124 dinárt. Ha a dollár a jövőben tovább erősödne az euróhoz mérten, az a dinár árfolyamán is meglátszana. A Szerb Nemzeti Bank a napokban ismét kénytelen volt a hazai devizapiacon interveniálni. Eurót adott el, hogy ezáltal mérsékelje a dinár árfolyamának romlását. Jorgovanka Tabaković a minap azt nyilatkozta, a jegybank az elmúlt négy évben már bebizonyította, hogy megfelelő módon meg tudja ítélni és kezelni tudja az előállt helyzeteket. A bankkormányzó szerint a jegybank által az árfolyamnak nincs egy meghatározott célértéke, a beavatkozások azért történnek, hogy elkerüljék az olyan nagy ingadozásokat, melyek esetleg pszichikailag tévesen befolyásolhatják a piaci szereplők viselkedését.
A külső tényezők közül jelenleg a dollár árfolyama és az energiaárak alakulása van főképp hatással a dinár árfolyamára. Az új amerikai elnökben egyesek továbbra is a megváltót látják, mások pedig éppen ellenkezőleg, a világgazdaság szempontjából őt tekintik jelenleg a legkomolyabb kockázati tényezőnek. Ezek a szélsőséges és gyakran egymásnak teljesen ellentmondó vélemények az utóbbi napokban mintha mérséklődni látszanának. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója a napokban már úgy nyilatkozott, hogy a Donald Trump által kilátásba helyezett ezermilliárd dolláros beruházási program az egész világgazdaság szempontjából kedvező folyamatokat generálhat. Christine Lagarde a Dubajban megszervezett nemzetközi kormányzati csúcstalálkozón azt nyilatkozta, hogy a világgazdaságnak magasabb kamatszintre és erősebb dollárárfolyamra kell felkészülnie. Az IMF-vezér arra is rámutatott, hogy az IMF tudomásul veszi a gazdaságpolitikai irányvonal változásait, a Trump-adminisztráció által kilátásba helyezett infrastrukturális beruházási ciklus pedig jó alapot képez ahhoz, hogy a valutaalap is bizakodóan ítélje meg az USA gazdaságának növekedési kilátásait.
A dollár árfolyama január elején még 14 éves rekordot döntött, majd szép lassan gyengülni kezdett. Az euróhoz és a japán jenhez képest is enyhén gyengült. Elemzők ezt azzal magyarázzák, a befektetők kezdenek már kételkedni abban, hogy mit hoz a Trump-féle gazdaságpolitika. Az új elnök folyamatosan arról beszélt eddig, hogy az erős dollár nem jó Amerikának, mert az országában gyártott termékek így már startban, árban nem versenyképesek a külföldi piacokon. Hivatalosan nem megerősített információk szerint Donald Trump egyik nap hajnalban hívta fel nemzetbiztonsági tanácsadóját, hogy megkérdezze, milyen gazdasági hatásai vannak az erős dollárnak és az milyen nemzetbiztonsági kockázatokat rejt magában. A megkérdezett pedig erre állítólag azt válaszolta, erről inkább közgazdászt kellene megkérdezni. Valószínűleg sosem tudjuk meg pontosan az igazi okát, de tény, hogy a napok óta támadások és viták kereszttüzében álló Michael Flynn, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója hétfőn este le is mondott. Ahhoz pedig semmi kétség nem férhet, hogy az árfolyam alakulása minden ország esetében komoly nemzetbiztonsági kockázatokat rejt magában. Mindezek után továbbra sem tudni, de még mindig valószínűsíthető, hogy már márciusban a Fed is növelni fogja a kamatot. Egy ilyen fejlemény pedig csak fokozná a dollár erejét. Érdekes lehet a jövőben megfigyelni azt, hogy a Fed céljait és tevékenységét hogyan lehet majd Trump gazdaságpolitikájával összeegyeztetni, illetve hogyan alakul az USA két meghatározó intézményének a viszonya ilyen történelmi perspektívákból is újszerűnek nevezhető körülmények közepette.
