Csupán a Szerbiában előállított termékeiket adják el az ország belső piacán és az EU-tagállamoknak, mindeközben tiszteletben tartják az ország és az Unió ide vonatkozó előírásait – jelentette ki a Hesteel Serbia Iron & Steel vezérigazgatója. Sihai Song elmondta azt is, hogy a kínai tulajdonban lévő vasművek nem foglalkozik a Kínában vagy más országban termelt acél- és vasáru forgalmazásával. Song a brüsszeli antidömping bizottság vizsgálatára reagálva mondta ezt.
A HeSteel – mint a legnagyobb ázsiai acélgyártó vállalat – 2016 áprilisában vásárolta meg a szendrői (smederevói) vasműveket. Brüsszelben azóta is attól tartanak, hogy a távol-keleti ország közvetett szubvenciókat juttat majd egy EU tagjelölt országban működő vállalatának, tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatva azt. Emellett attól is tartanak, hogy az olcsó kínai acélipari termékeket a szerbiai vasműveken keresztül próbálják majd az EU-ban értékesíteni. Egyébként az uniós keresletnek mindössze mintegy 1 százalékát tudná a vasmű kielégíteni. Az idén azonban további 120 millió dolláros befektetést, fejlesztést irányoztak elő, a termékeiket pedig elsősorban a szerbiai feldolgozóipar bővülő szükségleteinek a kielégítésére és EU piacára szánják. Song szerint nem a mennyiség növelése a cél, hanem a termékeik minőségén szeretnének javítani a fejlesztésekkel.
A kínai multinacionális cég évi termelése mintegy 50 millió tonna acél, a tavalyi éves bevétele csaknem 50 milliárd dollárt tesz ki. A világ 30 országában 70 üzemet működtet, mintegy 120 ezer embert foglalkoztatva. A HeSteel Serbia a beszállítóin keresztül, valamint a szerb fémipar nyersanyaggal történő ellátásával további szerb cégek fellendüléséhez is hozzájárult. A szerbiai gyáróriás éveken keresztül az ország első számú exportőrének számított. Melegen hengerelt, pácolt, hidegen hengerelt, horganyzott szalagokat és táblalemezeket, valamint nyitott és zárt, hidegen hajlított idomacélokat gyárt, elsősorban gépipari, járműipari, építőipari termékek előállításához. Termékeit emellett acélszerkezetek, háztartási berendezések és egyéb alkatrészek előállításához is felhasználják. Tavaly a Fiat szerbiai leányvállalata mögött a második legnagyobb exportőr volt 368,7 millió dolláros kivitelével. A korábban SARTID néven ismert szendrői cég amerikai tulajdonban is volt már. A 2008-as világválságot követő időszakban azonban – amikor csökkent az acél ára – az amerikai tulajdonos is csak vesztséggel tudta működtetni a vállalatot, majd 2012-ben az állam jelképes, 1 dolláros áron vásárolta vissza. Korábban még a veszteséges vasművek teljes felszámolása is felvetődött, majd 2016-ban az évi 2,2 millió tonnás kapacitású acélművek tőkéjének 98 százalékát a HeSteel a 46 millió euróért vásárolta meg.
Az európai acélgyártók már hosszú ideje agonizálnak. A brüsszeli aggodalmakat is főleg az acélipari szakszervezetek folyamatos tiltakozása táplálja. Az EU acélgyártói nehezen veszik fel a versenyt a konkurenciával. A magas energiaelőállítási költségek mellett az EU-ban bevezetett zöldadó is jelentősen rontja a versenyképességüket. Az európai acélgyártásban jelenleg több mint 3 millióan dolgoznak, számuk azonban folyamatosan csökken: 2008 óta mintegy 100 ezren veszítették el állásukat. Az európai acéltermelők teljes kapacitása mintegy 170 millió tonna. A kínai cégek viszont lassan dominanciára tesznek szert: míg 15 évvel ezelőtt a világ vas- és acéltermelésének csupán a 15 százalékát produkálták, ma ez az arány meghaladja az 50 százalékot.
