Amikor néhány nappal ezelőtt több helyen is olyan feliratot olvashattunk, hogy technikai okok miatt nem lehet Diners-kártyával fizetni, már sejteni lehetett, hogy valami baj van. A Diners körül már korábban is voltak gondok, tisztázatlan kérdések, a rendszer azonban működött, sok helyen lehetett kártyával fizetni, és sokan éltek is az egyéb kedvező lehetőségekkel. Most viszont kiderült, hogy a cég fizetésképtelenné vált, korábbi pénzügyi jelentései nem a valós adatok alapján készültek.
Az első becslések szerint a Diners Club International Belgrade adóssága meghaladja a 3,5 millió eurót. Magának az összegnek egy ekkora cég esetében még nem kellett volna csődöt jelentenie, kiderülhet azonban, hogy sokkal több pénzzel tartozik. Emellett a bizalom elvesztése számokban nem mindig fejezhető ki pontosan.
A 90-es évek gazdasági és politikai viharai időszakában is voltak jobb és rosszabb időszakok. 1996-ban, amikor a Diners Club International Belgrade (DCIB) hitelkártya-szolgáltató megjelent a hazai piacon, módosabb polgárok, vállalkozók, üzletemberek dicsekedtek a Diners kártyájukkal, pontosabban azzal, amit a kártya tudott: az akkori körülmények között innovatívnak és kedvezőnek tűnő lehetőségeket kínált. A lényeg az volt, hogy a kártyát úgynevezett luxushelyeken is elfogadták, az elköltött pénzt pedig elég volt a hó végén befizetni a számlára. A Diners Club világszerte ismert hitelkártya-szolgáltató, sok millió helyen, szállodákban, éttermekban, üzletekben és – ami külön érdekesség – online szerencsejáték-cégekben is elfogadják. Kaszinókban pl. a Fortuna kegyeit kereső szerencsejátékosok gyakran vásároltak Diners kártyával zsetonokat.
A Diners Club 1996-ban Belgrádban bejegyzett egyfajta leányvállalata önálló gazdasági szubjektumként Szerbia mellett a montenegrói és a macedón piacot is lefedte szolgáltatásaival. Közvetlenül az ezredforduló után számos elismerést is odaítéltek a cégnek, pl. az úgynevezett Exclusive kártyáért, amely kiemelkedően kedvező pénzügyi lehetőségeket szavatolt tulajdonosának. A különféle kártyák a különféle igényekhez voltak igazítva. Mintegy 35 ezer szerbiai állampolgárnak van ilyen kártyája, az említett további két ország felhasználóival együtt pedig a kártyatulajdonosok száma eléri az 50 ezret. Szerbiában, a mintegy 10 ezerre becsülhető elfogadóhelyen a kártyatulajdonosok általában külön kedvezményeket is élvezhettek. Korábban voltak ugyan vitás kérdések a működésével kapcsolatban, de a Szerb Nemzeti Bank 2016-ban kiadta az engedélyt a DCIB-nek a fizetésforgalmi szolgáltatások lebonyolítására, ami magában foglalja a hitelkártyák kiadását is.
A Diners Club International Belgrade most a csődeljárás megindítását kezdeményezte saját maga ellen. Ez azt jelenti, hogy fizetésképtelenné vált. Néhány nappal a csőd kezdeményezése előtt a legtöbb elfogadóhelyen már nem lehetett Diners kártyával fizetni. A Diners kártyákon keresztül hitelező cégek ugyanis valószínűleg már egy ideje nem kapták meg a pénzt az eladott termékekért, szolgáltatásokért. A cég hivatalos közleményében az olvasható, hogy az előző menedzsment felelőtlen üzleti politikája vezetett a cég eladósodásához. Ugyanakkor az olvasható még a közleményben, hogy a jogbérleti (franchise) szerződés eredeti tulajdonosa, az amerikai Diners Club International be lett vonva az egyeztetésekbe, és esetleg van remény arra, hogy néhány héten belül újraindul, vagy folytatódik a DCIB működése. Pedig éppen a közelmúltban volt tulajdonváltás. Márciusban az Erste Card Club Kft. (ECC) 100 százalékos tulajdonosa lett a DCIB-nek. Állítólag ezt követően derült ki, hogy a cégben már korábban is valótlanságokon alapuló pénzügyi és ügyviteli jelentéseket készítettek. A felhalmozott adósság egy részét eltitkolták, az új tulajdonos pedig a valós körülményeket feltárva már nem látott más megoldást a csődeljárás kezdeményezésénél. A DCIB értesítést küldött minden kártyatulajdonosnak, hogy sztorníroztak minden május 1-je után elszámolt olyan költségterhelést, amit a kártyatulajdonosok terhére írtak számlavezetés, kezelési költség vagy más hasonló megjelöléssel. A Szerb Nemzeti Bank közleményében pedig az olvasható az esettel kapcsolatban, hogy a jegybank megteszi a hatáskörébe tartozó elővigyázatossági intézkedéseket a felhasználók érdekeinek megvédése céljából.
