A piac jól fogadta, a világ is jól jár vele, és persze India is, ahol eleinte sokan féltek a kormány legújabb gazdaságpolitikai változtatásától. A nyugtalanság érthető, hiszen tavaly már bevezettek egy merész újítást, a készpénzcserét, ám az nagy felfordulást okozott országszerte.
Ezúttal körültekintőbben láttak hozzá a munkához, amelynek eredményeként júliustól egységes adórendszert honosítottak meg. Ilyen eddig ugyanis nem létezett a világ második legnépesebb (majdnem 1,3 milliárd lakosú) országában.
Az adózás teljes körű átalakítása a legjelentősebb reform azóta, hogy India 1991-ben megnyitotta gazdaságát. A kontinensnyi ország 29 szövetségi államában sokféle helyi és állami adó volt, ami rengeteg bonyodalmat okozott még a belkereskedelemben is. Gyakran fordult elő kettős adóztatás is, aminek a hatása az értékesítési árakban nyilvánult meg, ennek pedig mindig a fogyasztók látták a kárát. Számtalan példa akadt arra is, hogy egy-egy (akár szomszédos) szövetségi állam importként kezelte a másikból érkező termékeket, az oda szállított árukat pedig exportként. Az élelmes hatóságok azután alaposan meg is vámolták, azaz jól meg is drágították a portékákat.
A reform legfontosabb eredménye, hogy az államonként eltérő korábbi adókulcsokat egyetlen adónem (angol rövidítéssel GST) váltja fel egész Indiában. Lényegében a termékekre és szolgáltatásokra kirótt négykulcsos (5, 12, 18 és 28 százalékos) új fogyasztási, illetve hozzáadott érték alapú adóról van szó, amelynek megfizetésétől csak bizonyos élelmiszerek mentesülnek. (Ezek közé tartoznak a zöldségfélék és a tej is.).
Ez pedig azt jelenti, hogy a legtöbb áru és szolgáltatás ára emelkedik, vagyis növekednek az állam (adó)bevételei. Persze egyéb előnyökre is számítani lehet. Például arra, hogy a változásoknak köszönhetően csökken a korrupció, és az adóelkerülés is megszűnik, ami nem mellesleg a 2014 óta hivatalban levő kormány egyik fontos célkitűzése.
Szem előtt tartva, hogy a GST csaknem 15 egyéb adófajtát, járulékot és a szövetségi államhatárokon érvényes vámot helyettesít, az ország – a reform révén – először válhat valóban egységes gazdasági piaccá.
A szövetségi és állami adók szövevényes hálójának felszámolásától Narendra Modi miniszterelnök kormánya a 7 százalék körüli éves gazdasági növekedés további 2 százalékos gyorsulását reméli. Az egységes adózás azonban nemcsak a gazdaságot pörgetheti fel, hanem jelentősen erősítheti az ország versenyképességét is, lendületet adhat az exportnak és a feldolgozóiparnak, sőt új munkahelyeket teremthet. Egy olyan országban, ahol havonta csaknem egymillió fiatal lép be a munkaerőpiacra ez rendkívül fontos szempont, miként az is, hogy az újítással India – legalábbis hosszú távon – vonzóbbá válhat a külföldi működőtőke-befektetők számára.
Talán mondani sem kell, hogy az üzleti világ szereplői örülnek a legjobban a változásnak.
Az egységes adónem azonban nemcsak az üzleti és a gazdasági életet rendezi át, hanem jelentős hatása lesz a politikai életre is. A szövetségi államok ugyanis az eddiginél nagyobb mértékben lesznek majd ráutalva a központi kormány támogatásaira. Némelyek azonban jobban, mások rosszabbul járnak az új rendszerrel, vagyis (jelentős) átrendeződés történhet az egész országban, ahol eredetileg egyébként áprilisban akarták bevezetni a GST-t. A késlekedés azonban nem okozott kárt az államnak, amely az új adózási rendszertől jó eredményeket vár.
