Vegyes reakciókat vált ki a dinár folyamatos erősödése. A polgárok egy része örül a fejleménynek, mert a bérek így többet érnek, akik viszont euróban spóroltak, azt tapasztalják, ez rossz döntés volt. A vendégmunkások által hazautalt eurót többnyire beváltják, de a háttérben zajló egyéb bonyolult gazdasági mozgások is az euró árának csökkenéséhez vezetnek. A vállalkozók közül emiatt elsősorban a kivitelre termelők panaszkodnak, hogy mindez kedvezőtlen számukra. A szerb jegybank a bankközi devizapiacon euró vásárlásával próbálja mérsékelni a dinár hirtelen erősödését.
Összességében nem tekinthető károsnak vagy rossz dolognak, hogy a hazai fizetőeszköz árfolyama az euróhoz képest fokozatosan erősödik. Vannak azonban, akik már egyenesen a vészharangot kongatják emiatt is, azt hangoztatva, hogy a gazdaság húzóerejét képező exportőrök szempontjából ez nem kedvező. Tagadhatatlan, hogy az erős dinár a behozatalt serkenti, a kivitel szempontjából pedig konkurensebbek lehetünk a gyengébb dinárral. Az árfolyam a napokban már többször is a lélektaninak tekinthető 120 dináros szint alá süllyedt, a szélsőséges jóslatok kiötlői pedig azzal riogatnak, hogy 100-ig meg sem áll.
Ez azért nem reális, mert a jegybank valószínűleg folyamatosan kíséri a helyzetet. Azt pedig nem kell külön magyarázni, hogy a dinár erősödését sokkal könnyebb a bankközi devizapiacon történő beavatkozásokkal féken tartani, mint amikor a hirtelen gyengülés hatásait próbálják kivédeni. Kicsit leegyszerűsítve ugyan, de elmondható, hogy az erősödés féken tartása végett elegendő, ha a jegybank dinárért eurót vesz a bankközi devizapiacon, amivel féken tudja tartani az árfolyam erősödését, és egyben az ország devizatartalékainak a növeléséhez is hozzájárul.
A dinár erősödése mögött bonyolult folyamatok húzódnak meg. A folyamat nem magyarázható csupán egyetlen tényező hatásával. Még akkor sem, ha jeles szakemberek is megpróbálkoznak vele. Az év elején jegyzett árhoz képest most 3-4 dinárral kevesebbet kell az euróért fizetni, illetve ha beváltjuk, ennyivel kevesebbet kapunk érte. Ha az euró egy évvel korábbi középárfolyamát vizsgáljuk, a dinár több mint 3 százalékkal erősödött. Öt hónappal ezelőtt jegyezték fizetőeszközünk „leggyengébb napját”, akkor az euróhoz mért árfolyama 124,02 volt. Jelenleg a valutaváltók már csak 118,50–119,00 dinárt fizetnek az euróért. Még látványosabb a szerb valuta erősödése a dollárhoz képest. Az év eleje óta mintegy 15 százalékkal lett olcsóbb az USA-dollár, jelenleg a 101-102 dinár. A dollár árfolyamának alakulása és a dollár körüli fejlemények is hozzájárulnak a dinár jó „kondíciójához”. Donald Trump amerikai elnökségének kezdete óta már csaknem 10 százalékos a dollár hanyatlása. A dollárt megviselte, amikor kiderült, hogy a Szenátus republikánus tábora visszavonja az Obamacare lecserélésére hivatott törvényjavaslatot, mert nincs meg a kellő többség elfogadtatásához. Így ugyanis nem keletkezik érdemi mozgástér a Trump által szorgalmazott adócsökkentési programra, ami felpörgethetné az USA gazdaságát.
Dejan Šoškić egykori bankkormányzó szerint az erős dinár nem kedvez a hazai gazdaság azon egészséges szegmensének, mely hazai nyersanyagokat dolgoz fel az itteni munkaerő alkalmazásával, és a készterméket külföldön értékesíti. A Szerb Nemzeti Bank illetékesei szerint a külkereskedelmi mérleg alakulása, a külföldi beruházók élénkülő tevékenysége, a külföldön dolgozó állampolgárok hazautalásainak megnövekedése és szezonális hatások is kihatnak a dinár árfolyamának erősödésére. A szerb jegybankelnök szerint az erős dinár a sikeres gazdaságpolitika eredménye. Jorgovanka Tabaković korábban azt nyilatkozta, az év végéig az euró a 120–122 dináros sávban marad. A jegybank a bankközi devizapiacon az év eleje óta 815 millió eurót vásárolt, hogy mérsékelje az árfolyam erősödését. A dináralapú államkötvények iránti növekvő kereslet is hozzájárul a folyamathoz. Sokan eurót adnak el, hogy aztán dinárért államkötvénybe fektessenek, ami a jelenlegi kilátások szerint a bankok által kínált alacsony kamatok mellett jó befektetésnek ígérkezik. Országunk növekvő idegenforgalma is hozzájárul a dinár erősödéséhez, hiszen a turisták havonta mintegy 50 millió eurót váltanak be.
Ha szétnézünk magunk körül, megállapítható, hogy nemcsak a dinár erősödik. Fokozatos erősödésre vannak ítélve a közép-európai devizák is. Ezt vetíti előre a Nordea Bank elemzője is egyik legfrissebb kommentárjában. A kedvező gazdasági folyamatok és a lassan induló kamatemelések miatt az elemzés a régiós devizák fokozatos felértékelődését vetíti előre. Az analízisben az olvasható, hogy még akkor is stabilak maradhatnak ezek a devizák, ha a dollár megerősödne. A forint esetében pl. az év végéig stabil, 305-ös árfolyamot várnak az euróval szemben, majd jövőre további erősödést vetítenek elő. 2018 első felében 295-ig, az év végére 290-ig süllyedhet a forint euróhoz mért árfolyama.
