Véget értek a pénzpiaci korlátozások Ciprus görögök lakta részében. Az EU-hoz és az euróövezethez tartozó országban bő két éve léptetett életbe a kormány különböző szigorításokat, hogy elkerülje az állam- és a bankrendszer összeomlását. A csőd közeli helyzethez az vezetett, hogy a 830 ezer lakosú Ciprusi Köztársaság 2012-ben kilencmilliárd eurót bukott a Görögországnak nyújtott hitelein, miközben gazdasága 2,4 százalékos recesszióba süllyedt. A gazdaság hanyatlása azóta sem szűnt meg.
A népszerűtlen intézkedéseket az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF-től) kapott tízmilliárd euró hitel fejében kellett bevezetnie a kormánynak. Az összeg a helyi viszonyokhoz képest óriási, hiszen megegyezik a szigetország éves bruttó hazai össztermékének (GDP) csaknem 65 százalékával.
Az EU–IMF páros mentőcsomagjába további 13 milliárd euró került, amelyet a ciprusiak zsebéből vett ki az állam. Ráadásul úgy, hogy a lakossági bankbetétekre egyszeri adót vetett ki, a százezer eurónál nagyobb megtakarítással rendelkező ügyfeleket (köztük sok külföldit) pedig mind „megvágta” bizonyos összeggel, sőt a pénzüket is zárolta.
Nicosia szigorúan ellenőrizte és korlátozta a tőkekivitelt, illetve a külföldi utalásokat, sőt a pénzfelvételt is. Az eurózónában addig példátlan intézkedés részeként a magánszemélyek húszezer eurónál nagyobb összeget nem utalhattak számlájukról külföldre, a Ciprusra látogatók pedig legfeljebb tízezer euró készpénzt vehettek fel a helyi bankokból.
A 2013 márciusában életbe léptetett szigorításokat fokozatosan enyhítette, majd szüntette meg a kormány. A legfájóbb korlátozást, amellyel magánembereknek napi 300 euró készpénzfelvételt engedélyeztek, már 2013 végén felszámolták.
A szigetországon belüli tőkemozgásra vonatkozó rendkívüli előírásokat azonban csak 2015 januárjában oldották fel, amikor kereskedelmi banki hatáskörbe helyezték a nagyobb összegű (kétmillió eurót meghaladó), külföldre irányuló átutalások engedélyezését. Ezenkívül a jogi és a természetes személyek esetében bankonként tízezer euróról húszezerre növelték az országból egy összegben, szabadon kiutalható pénz mennyiségét. A ciprusi állampolgárok számára pedig engedélyezték, hogy a korábbi hatezer euró helyett tízezer euró készpénzt vihetnek magukkal egy-egy külföldi útjukra.
Két év után ez volt az első igazán jelentős változás (előrelépés) a befagyasztott betétek felszabadítása felé.
A pénzforgalmi korlátozások maradékát azonban csak 2015. április elején törölték. A döntéssel a kormány vélhetően a ciprusi pénzügyi szektorban 2013-ban megingott befektetői bizalom helyreállítására törekszik.
Több szakértő úgy véli, hogy a korábban kivont külföldi tőke lassan visszaszivároghat Ciprusra, elsősorban orosz befektetők jelenhetnek meg. Vlagyimir Putyin és Nikosz Anasztasziadesz ciprusi elnök feltehetően erről is tárgyalt februárban Moszkvában.
A pénzforgalmi lazításokkal Ciprus vesszőfutása azonban korántsem ért véget. Annak ellenére sem, hogy az elmúlt három év recessziója után a gazdaság az idén már szerényen növekedhet. A munkanélküliség ugyanis még mindig rendkívül magas (16 százalékos), az államadósság szintén, az idén akár elérheti a csúcspontját, a GDP 115 százalékát. Lassú csökkenése azonban csak a következő években várható.
