Az idegenforgalmi idény kellős közepén, vagyis július 1-jétől kezdve fogadja ügyfeleit több német nagyvárosban az első iszlám bank. Az isztambuli központú, de kuvaiti többségi tulajdonú Kuveyt Türk (KT), Katilim Bankasi németországi leánycége már fél évtizede végez korlátozott jellegű pénzügyi tevékenységet Mannheimban. Az illetékes német felügyelettől (BaFin) nemrég megkapta a teljes körű banki műveletekre szóló engedélyt is, így ennek birtokában mindennemű pénzügyi szolgáltatást nyújthat magánszemélyeknek és vállalatoknak egyaránt.
Ennek köszönhetően a frankfurti székhelyű Kuveyt Türk (KT) Bank AG lesz Németország, egyszersmind az eurózóna első iszlám bankja, amely júliustól kezdve Mannheimban és Berlinben is saját fiókintézménnyel (hivatallal) várja a klienseket.
Az iszlám(konform) pénzintézetek mindenütt a világon szigorú szabályok, elvek és követelmények szerint működnek. Ezeknek a lényege: minden tranzakció mögött tényleges vagyon áll fedezetként. A muszlimok szent könyvének, a Koránnak a tanításával összhangban az ilyen típusú bankok nem fizetnek és nem is fogadnak el kamatot. A németországi KT esetében ugyanez a szabály érvényesül, vagyis az ügyfelek nem kapnak kamatot betéteik után, de pénzükért cserébe részeseivé válnak a bank üzleti vállalkozásainak, s a belőle származó jövedelemből (profitból) nekik is hasznuk (profitrészesedésük) származik. Így nem munka és kockázat nélkül jutnak jövedelemhez, mint a hagyományos kamat esetében. Ha azonban a vállalkozás veszteséges, annak kockázatát is viselik a felek.
Az ilyen típusú pénzintézetek rendszerint átlátható módon végzik munkájukat, tartózkodnak a nagyon kockázatos ügyletektől és a Koránban megbélyegzett ágazatok finanszírozásától. Ez azt jelenti, hogy nem fektetnek be sem a dohány, sem a szeszes ital gyártásába, de a hadiiparba, vagy a prostitúcióval, esetleg a szerencsejátékokkal kapcsolatos üzletekbe se. A veszélyesnek, tisztességtelennek, vagy épp illetlennek tartott beruházások mellett szigorúan kerülik – mivel a Korán bűnnek tartja – a spekulatív üzleteket is.
Az előírások és követelmények betartását etikai tanács ellenőrzi, amely alapos pénzügyi-gazdasági szaktudással felvértezett iszlám vallási tekintélyekből áll.
Az iszlám bankok az 1980-as évek elején jelentek meg. Azóta elterjedtek a muszlim világon kívül is. Bár kezdetben sokan kétkedve fogadták színre lépésüket, talpon maradtak, sőt – amint a legújabb, azaz németországi példa bizonyítja – bővítették hálózatukat.
Németország mintegy négymillió muszlim (főként török) lakosa közül 21 százalék választaná saját bankjának az iszlám pénzintézetet, illetve élne a lehetőséggel, hogy megtakarított pénzét a Koránnal összhangban fektesse be. Ezt állítja legalábbis – saját felmérésekre hivatkozva – Kemal Ozan, a hetven munkatársat alkalmazó KT Bank AG ügyvezető igazgatója.
A bank célcsoportja valóban a Németországban élő népes muszlim közösség, de bárki más (vallású vagy felekezetű) szívesen látott ügyféllé válik, ha számlát nyit a KT-nál. Ugurlu Soylu, a pénzintézet másik vezető beosztású tisztségviselője azt üzeni, hogy mindenkinek érdekes lehet a „ház” kínálata.
