Még nem tudni mennyit, de a Kreml alighanem nagy árat fizet Ukrajna destabilizálásáért. Az orosz gazdaság már tavaly fuldoklott, az idén pedig biztosan visszaesik, sőt 2016-ban is recesszióra kell felkészülnie. A hivatalos előrejelzés háromszázalékos idei gazdasági teljesítménycsökkenéssel számol, de nem zárható ki ennek a duplája sem. Jövőre több elemzés is kétszázalék körüli recessziót valószínűsít.
Az orosz valuta értéke közben folyamatosan csökken (a dollárhoz viszonyítva), a (külföldi) beruházások szintén zsugorodnak, a tőke pedig menekül a 144 millió lakosú országból, vagy arra sem szagol. A jegybank és a költségvetés még állja a sarat, de tartós szankciók esetén komoly bajba kerülhetnek.
Az viszont szinte bizonyos, hogy a tavalyi 11,4 százalékos infláció az idén akár 4-5 százalékkal emelkedik. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy a bérek és a nyugdíjak reálértéke nagyot zuhan, követve a 2014-es (még csak egyszázalékos) visszaesést.
Az életszínvonal romlása egyre több átlagembert veszélyeztet, akik az eddigi bajokból legfeljebb az árak emelkedését és néhány, korábban megszokott importcikk eltűnését vették észre. A problémákra azonban egyéb jelenségek is rávilágítanak.
Például az, hogy fokozatosan nő a nyomorgók száma, amire az 1990-es évek óta nem volt példa. Szakértők szerint Oroszországban az idén akár 10 millióval is bővülhet a szegénységi szint alatt élők jelenleg 16,1 millióra becsült tömege. Ebbe a közösségbe sorolják mindazokat, akiknek a havi jövedelme nem haladja meg a 8234 rubelt (145 dollárt).
A Roszsztat helyi statisztikai hivatal arra a következtetésre jutott, hogy tavaly az orosz állampolgárok 11,2 százaléka élt mélyszegénységben. A Világbank nemrég tette közzé a becslést, mely szerint ez a mutató az idén 14,2 százalékra emelkedhet. Néhány orosz elemző ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az év végére akár a 18 százalékot is elérheti ez az arány.
A nyomor hirtelen növekedése azért ennyire szembetűnő, mert az utóbbi 15 évben szinte folyamatosan emelkedett a lakosság életszínvonala. Ennek eredményeként a szegények aránya 2012-re már 10,7 százalékra mérséklődött, az ezredfordulón regisztrált 29 százalékról.
Bár több nyugati országban sem sokkal jobb a helyzet, Oroszország esete mégis más. Főleg azért, mert itt sokkal több a veszélyeztetett, az ingatlannal és banki megtakarítással nem rendelkező, a munkapiacon boldogulni képtelen ember.
Mindezt figyelembe véve több szakértő egybehangzóan állítja: a lakosságnak csaknem a felét veszélyezteti a nyomor. A legszegényebbekre különösen drámai hatása van a rubel értékvesztésével elszabadult inflációnak és a nyugati büntető intézkedésekre válaszul bevezetett importstopnak. Az orosz ellenlépés következtében ugyanis rendkívül megdrágultak az (alapvető) élelmiszerek, hiszen beszerzésükre a szegények immár havi jövedelmüknek a kétharmadát kénytelenek rákölteni.
