Kedvezően ítélik meg a német fogyasztók hazájuk gazdasági teljesítményét. Okkal, hiszen az Európai Unió vezető hatalmának számító Németországban magas a foglalkoztatottság, alacsony az infláció, és a jövedelmek is szépen alakulnak.
A gazdasági növekedés azonban nem tükrözi a lakosság optimizmusát. Az év első három hónapjában ugyanis mindössze 0,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai össztermék (GDP), ami jócskán elmarad az október–decemberi időszak 0,7 százalékos eredményéhez képest. A szakemberek számára nem éppen örömteli hír a 0,3 százalékos bővülés, mivel ez (negyedéves összehasonlításban) egyértelmű lassulásra utal, amit főleg az autógyártás és a gépipar fejlődésének fékeződésével hoznak összefüggésbe.
Hasonló a helyzet az euróövezet egészében is. A 19 tagú közösségben az idei első negyedévben 0,4 százalékos volt a növekedés az előző három hónaphoz viszonyítva; éves szinten 1,4 százalékos gyorsulást mértek.
Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legújabb adatait (az eurózóna gazdaságainak teljesítményéről) sokan örömmel fogadták. Mások visszafogottságra intenek, bár biztatónak tartják, hogy a térség négy legnagyobb gazdasága – a német, a francia, az olasz és a spanyol –növekedett az év elején.
A valutaövezet második legnagyobb gazdaságaként elismert Franciaországban például (éves szinten) 0,6 százalékkal bővült a GDP az év első három hónapjában. Tavaly viszont (az első negyedévben) még stagnált.
Az eurozónán kívüli EU-tagállamok közül Románia érte el a legjobb eredményt: GDP-je 1,6 százalékkal erősödött a január–márciusi időszakban. Rajta kívül ehhez fogható sikerrel még csak Ciprus dicsekedhet.
Az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országok közül több is jó évre számíthat. Ezzel biztat legalábbis a felzárkózó európai gazdaságok és az egykori szovjet térség reformjainak finanszírozására 1991-ben alapított Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A londoni székhelyű pénzintézet szerint a közép-európai és a baltikumi uniós gazdaságokban az idén átlagosan 2,9 százalékos lehet a növekedés.
Akadnak azonban óvatosabb becslések is. Sőt, több szakértő attól tart, hogy a fenyegető görög államcsőd, a magas munkanélküliség, az ukrán válság, valamint egyéb tényezők visszavethetik a gazdasági növekedést.
Olyan figyelmeztetéseket is hallani, melyek szerint az EU-ban még mindig kevés az új munkahely. Ez pedig főként a fiataloknak okoz óriási gondot, hiszen köztük sokkal magasabb az állástalanok aránya, mint a 30 évnél idősebbek körében.
Az Európai Bizottság (EB) újonnan megválasztott elnökeként Jean-Claude Juncker tavaly ősszel ismertetett programjában kiemelten fontosnak nevezte a munkahelyteremtést és a fiatalok helyzetének javítását. Arra is ígéretet tett, hogy az EB a következő években nagyszabású programot indít, amelynek összértéke csaknem 1300 milliárd euró.
A terv szerint 2017 végéig 500 milliárd euró értékű beruházásokat valósítanának meg. Juncker arra számít, hogy a program középtávon felpörgeti a gazdaságot, és a fejlődés eredményeként nyíló új munkahelyekből a fiataloknak is jut majd bőven.
