Az idén és jövőre is visszaeséssel kell számolnia a válsággal küszködő görög gazdaságnak, és a növekedés csak 2017-től indulhat meg. Ezt állítja legalábbis az Alekszisz Ciprasz radikális baloldali kormányfő vezette kétpárti régi-új kormány, amelynek a múlt csütörtökön szavazott bizalmat a parlament.
A remélt gazdasági fellendülésig azonban további megszorítások várnak a görögökre, akik szeptemberben (előrehozott parlamenti választáson) szavaztak ismét bizalmat a Ciprasz vezette Sziriza és a szélsőjobboldali ANEL kispárt alkotta koalíciónak.
Az előző Ciprasz-kormány júliusban nemzetközi hitelt kért és kapott, hogy elkerülje az állam teljes összeomlását. A beígért 83 és 86 milliárd euró közötti összeget tartalmazó – immár harmadik – mentőcsomagért cserébe azonban rendkívül szigorú intézkedések bevezetését vállalta, és ez szakadást okozott a Szirizában. A választást részben ezért írták ki, részben pedig azért, mert a kormányfő népszerűsége a voksoláskor még töretlen volt. A hároméves futamidejű, legújabb hitel fejében vállalt megszorítások hatását ugyanis csak ezután érzi meg a lakosság, és kezdi el szapulni a vezetőit.
Athén csak akkor juthat hozzá a mentőcsomag részleteihez, ha pontosan és következetesen végrehajtja vállalt kötelezettségeit, ráadásul uniós felügyelet mellett. Ciprasz ígéri, gyorsan megvalósítja a hitelezők diktálta programot, honfitársainak pedig üzeni: nehéz idők jönnek, ezért mindenkinek össze kell szorítania a fogát. A költségvetési tervezet szerint a kormány az idén és jövőre összesen 6,4 milliárd eurót akar megspórolni.
Ahhoz, hogy Görögország hozzájusson a legutóbbi mentőcsomag esedékes részletéhez, Cipraszéknak október közepéig 48 reformintézkedést kell elfogadtatniuk a parlamenttel. Ezek között szerepel az adó-, a nyugdíj- és a közigazgatási rendszer, valamint a munkaerőpiac átfogó reformja. A gyakorlatban ez az adók és a nyugdíjkorhatár növelését, valamint további állami alkalmazottak elbocsátását jelenti.
Elemzők szerint a második Ciprasz-kormány mozgástere szűk lesz, mert folyamatosan azon kell fáradoznia, hogy teljesítse a mentőcsomagért cserébe vállalt kötelezettségeit. Az új hitel feltételei között azonban nemcsak adóemelés és egyéb kellemetlen intézkedések szerepelnek, hanem az állami vagyon egy részének eladása is.
A privatizációból befolyó pénzt a harmadik mentőprogram egy részének visszafizetésére, a felhalmozott óriási államadósság csökkentésére, az összeroppant bankszektor feltőkésítésére, és ha még maradna valamicske, beruházásra kell fordítani. Ciprasz a bankok megsegítését, a befektetések ösztönzését és a GDP 180 százalékát súroló államadósság átstrukturálását szolgáló tárgyalások megkezdését tartja a legsürgetőbb teendőinek.
Az előző kormánya (amely az év elején alakult meg) még fél évig alkudozott és ellenkezett a hitelezőkkel, de végül belátta: a sokszor kigúnyolt és vérig sértett tárgyalópartnerek pénze nélkül Görögország teljesen összeomlik. Végül beadta a derekát. Ennek következményeként új kormánya immár a hitelezők bábjaként működik, ami azt jelenti, hogy a túlélést biztosító EU-program elvárásait ellenkezés nélkül és maradéktalanul teljesítenie kell.
A lakosság csak ezután érzi meg, hogy ez mit jelent. Nem sok jóra lehet számítani, hiszen az Unióban rekordmagas (25 százalékos) görög munkanélküliség tovább emelkedhet, a háztartások fogyasztása pedig már az idén visszaeshet (várhatóan 1,6 százalékkal), sőt a folyamat jövőre felgyorsulhat.
A hat éve tartó görög adósságválság ideje alatt az ország már többször váltott kormányt, de még egyiknek sem sikerült áttörést elérnie a problémák felszámolására tett kísérletek során. Cipraszék most azt ígérik, hogy sikerrel veszik az akadályt.
