Sorra nyomják meg a vészcsengőt az orosz illetékesek. A riadalom oka prózai: az alacsony kőolaj- és földgázárak miatt vészesen csökkennek az állami bevételek.
Az orosz exportból származó összegek kétharmada lényegében a két energiahordozó világpiaci értékesítéséből származik, amely a költségvetés bevételeinek a felét is adja. A kormányt tehát rendkívül érzékenyen érinti, hogy 2015 első kilenc hónapjában az olajexport csupán 69,6 milliárd dollárt hozott a konyhára. Éves összevetésben ez csaknem 43 százalékos visszaesés, ráadásul úgy, hogy az idei export (szeptember végéig) 8,1 százalékkal nőtt, és hajszál híján elérte a 180 millió tonnát.
Földgázból 131,5 milliárd köbmétert szállított ki az ország külföldre háromnegyed év alatt, ami éves összehasonlításban csak 2,9 százalékos lemaradás. A nagyarányú árcsökkenés miatt azonban a földgáz értékesítéséből alig 31,33 milliárd dollár folyt be az államkasszába, vagyis 12,8 milliárd dollárral kevesebb, mint 2014 első kilenc hónapjában. (Az exportpiacokon értékesített orosz földgáz – ezer köbméterenkénti – átlagára az idén 238,2 dollárra csökkent a tavalyi 326,5 dollárról.).
A rendkívül olcsó kőolaj, az országot sújtó nyugati szankciók, a rubel értékvesztése és a recesszió miatt Moszkva alighanem nagyon takarékos költségvetést fogad el a jövő évre. Erre máris több jel utal, többek között az is, hogy kíméletlenül vissza akarja fogni a katonai kiadásokat. A Kreml 2011 óta évente növelte a védelmi költségvetést. Az idén tíz százalékkal (2014-hez képest). A 2016-os terv azonban csupán 0,8 százalékos növelést irányoz elő.
Az alacsony kőolajár nemcsak Moszkvának okoz fejfájást, hanem az energiahordozó kitermelésében és exportjában vezető szerepet betöltő nemzetközi szervezetnek, az OPEC-nek is, amely eddig tetszés szerint manipulálta az árakat. Az utóbbi időben azonban a 20 országot tömörítő csoport több tagja is egymással versengve próbál magának új piacokat szerezni, hogy növelje eladásait és bevételeit. A gyilkos verseny főleg az ázsiai vásárlókért folyik.
A világ olajellátásának 40 százalékát biztosító OPEC-ben árháború robbant ki, amire korábban nem sok példa akadt. A közel-keleti tagországok igyekeznek a másik alá kínálni, hogy minél több pénzhez jussanak, hiszen a költségvetésük bevételeinek legnagyobb része a kőolaj és a földgáz eladásából származik.
Árat azonban továbbra sem hajlandó emelni a szervezet, sőt a kitermelést sem akarja jelentősen visszafogni. Tavaly nyáron ugyanis azért idézte elő az olajár látványos esését, hogy ilyen módon szorítsa ki a versenyből az amerikai olajpala-kitermelőket.
Ez részben sikerült, de az olajkartell tagjainak már eddig is nagyon sokba került a művelet. Költségvetésükben komoly veszteségek keletkeztek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Szaúd-Arábia, mint az OPEC vezető állama és a világ legfontosabb kőolaj-exportőre, több mint 20 százalékos hiánnyal zárhatja az idei évet, és jövőre is 19,6 százalékos deficittel kalkulálhat. Bár 655 milliárd dollár tartaléka van, de ha így folytatja költekezését (s a kőolaj még sokáig olcsó marad), akár öt év alatt elfogyhat a felhalmozott temérdek pénz.
Az IMF szerint ugyanilyen helyzetben van Bahrein és Omán is. Az Egyesült Arab Emirátusok, Katar és Kuvait azonban még húsz évig is élvezheti jelenlegi valutatartalékait.
